Ötvenkilenc, kőkemény edzést vezetett Sevillában

Fábiánné Rozsnyói Katalin három emberrel bővítette csapatát

2013. 10. 05.
Megosztás

Amiről már az edzőnő hónapok óta finoman és ismételten említést tett, az mostanra valósággá vált. A 2010-től csak férfiakkal foglalkozó, Londonra olimpiai ezüstérmes négyest formált Fábiánné csapata immár három új taggal bővült. A következő évadra Bozsik Gábor, Szalai Tamás és Kucsera Gábor is az eddigi Vasas kajakos gárdával készül.

„A 2012/13-as év során mindinkább megerősödött bennem az igény, hogy a meglévő versenyzői állományt egy kicsit fel kell frissítenem” mondta az érdeklődésre válaszolva Fábiánné. „Legalább két emberben gondolkodtam, de nem minden áron. Arra jutottam, amennyiben lesznek olyan önként jelentkezők, akikben látok elég fantáziát az eddigiek erőkifejtésének fokozására, akkor mindenki jól járhat. Ehhez sikerült megnyernem a Vasas SC elnökét, Markovits Lászlót, ami előfeltétele volt a jól megfontolt döntéseimnek.”

- Ha elárulná, hogyan jut el bármelyik jelentkezővel a megállapodásig?

„Várakozó álláspontra helyezkedtem, miután finoman kiszivárogtattam a bővítést illető szándékomat. Minden érdeklődőt meghallgattam, akik ahányan voltak, annyiféle indíttatással jöttek hozzám. Volt, akin látszott, hogy komolyan gondolja, megint mások csak eljátszadoztak a gondolattal, míg voltak olyanok is, akiket leginkább az ipari kémekhez hasonlíthatnék. Őket csak az érdekelte, milyenek is az én edzéseim közelről, mit lehet azokból ellesni. Végül öt, olyan kajakos volt, aki nálam is szóba kerülhetett volna.”

- Milyen követelményeket támasztott a majdani kiválasztandókkal szemben?

„Olyan emberek kellettek, akik felnéznek erre a csoportra. Akik emberileg és szakmailag is passzolnak ebbe a közösségbe. S nem utolsósorban akik hajlandók és képesek is elviselni engem, a követeléseimet, amelyeket egyébként a legjobb szándékkal, a versenyzők érdekében hozok meg. Elfogadják-e a más edzők és közöttem meglévő, alapvető különbségeket, amelyek legfontosabbika az, hogy amíg mások alkalmazkodnak a versenyzőikhez, én erre nem vagyok hajlandó! Magammal szemben is maximalista vagyok, a versenyzőim felé is annak kell lennem. Van egy mércém, amihez konokul ragaszkodom, s ezt a tanítványaimnak is el kell fogadniuk. Ez az előfeltétele a közös munkának.”

- Konkrétabban: miért éppen Bozsik, Szalai és Kucsera?

„Hármuk közül talán Bozsik volt a legeltökéltebb a változtatásra, de Szalai is következetesnek mutatkozott a szándékát illetően. Úgy tűnik, áll ez a megállapítás a korábban jogosan az óriási lehetőségek emberének tartott Kucserára is, akinek szemébe mondtam, hogy a „celebeskedéssel” párhuzamosan sikerült lenulláznia magát. Tehetsége vitathatatlan, s most kap egy alapvetően új lehetőséget a változtatásra. A korát illetően még nem reménytelen a helyzete.”

Mennyi időre vállalta az új embereket és mit ígért nekik?

„Egy év alatt egyértelműen el kell dőlnie, kivel érdemes a továbbiakban is együtt dolgozni! Mindenkinek kőkemény munkát ígérhetek. Azt pedig az érkezőktől egyenesen elvárom, hogy akarjanak jobbak lenni a jelenlegieknél, mert ezzel mindenki csak jól járhat. Az újak egyébként nálam csak akkor érhetnek el valami változtatást, ha a mostaniaknál egyértelműen jobbak. Nagyjából egyenlő produkciók esetén ugyanis a „törzsgárda” tagjainak védettségük van!”

(Jocha Károly)