Gyertya hazatért

Gyertya hazatért

2014. 02. 14.
Megosztás

Egy év egzotikum, egy év önismeret, egy év teszt. Gyertyános Gergely a 2013-as esztendőben a mianmari válogatott versenyzőinek felkészítését irányította, amely hatalmas kaland volt számára..

Hazatért Mianmarból Gyertyános Gergely. A K-4 200 méteren világbajnok, K-1 200 méteren világbajnoki bronzérmes versenyző egy évet töltött el edzőként az egzotikus országban, és ez alatt az idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett.

„Nagy kaland volt, kemény év van mögöttem – összegezte a mianmari hónapokat a 2012-ben visszavonuló versenyző. – Szakmailag és emberileg is sokat kaptam. A versenyzői pályafutásom végén Ázsiában ugrottam fejest az edzői életbe, egy olyan országban, amelyben a profizmusnak a szikrája sincs meg. Az a nyugalom és kiegyensúlyozottság, amely a mindennapi életben az ottani embereket jellemzi, a pályán is érvényesül. Sok feszültséget okozott, ha érvényesíteni akartam az itthon tanultakat, ám egy idő után befogadóak voltak a versenyzőim. Ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, ez a nyugalom és kiegyensúlyozottság emberileg rengeteget adott, egy olyan országban, ahol nem a pénz játssza a központi szerepet, lecsitul az ember, észrevesz más értékeket is, vagyis önismeretnek is tökéletesen jó volt ez az egy esztendő.”

Pedig nehezen rázódott bele a mianmari életbe Gyertya, akinek az elején több nehézséggel is szembe kellett néznie.

„Meg kellett szoknom az ízeket, az ételeket, no és azt, hogy akadnak higiéniai hiányosságok. Az utca képe is gyakran lehangoló volt, de ami nekünk fura, az ott természetes, és egy idő után megtanultam együtt élni ezekkel a dolgokkal – magyarázta a versenyző, aki összességében nagyon jól érezte magát az egzotikus országban. Hazatérése előtt csapata részt vett a térség legnagyobb eseményének számító Sea Games-en, amelyen három arany-, két ezüst- és két bronzérmet szereztek versenyzői.

„Amikor győztek a tanítványaim ugyanazt az örömöt éreztem, mint amit versenyzőként éltem át – mondta Gyertyános Gergely, akinek olykor-olykor a motorcsónakban ülve eszébe jutott az, hogy milyen jó lenne versenyezni. „De egyáltalán nem töröm a fejem az újrakezdésen, azt a korszakot már lezártam, nem tudnék ugyanolyan kemény dolgozni, készülni, mint versenyzőkoromban” – tette hozzá.

És hogy mit hoz számára a jövő?

„Egyelőre pihenek, és tárgyalásban vagyok. Külföldről több ajánlatom is van, hogy merre indulok el, azt még nem tudom. Jó lenne itthon is dolgozni, de februárban, a felkészülés kellős közepén nehéz csapatot találni. Egy biztos, a mianmari egy év jó teszt volt, és abban megerősített, hogy mindenképpen edzőként képzelem el a jövőmet.”

(Forrás: kajakkenusport.hu)