Az fél világot bejárt, Magyarországon kívül Belgiumban, az Egyesült Államokban és Ausztriában is profiskodó egykori klasszis labdarúgó ismét bizonyította, hogy előadónak is kitűnő. A találkozó az ő konkrét kérésére a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd rögtönzött történelemórát tartott a helyi középiskola szép számban megjelent kollégistái számára.

A kétórás monológja során hamar kikötött élete nagy szerelménél, a labdarúgásnál.

Az 1952-es, helsinki olimpia tizenhat magyar első helye közül az egyiket az akkor már összeállt Aranycsapat szerezte - számára természetesen ez volt a legfényesebb aranyérem.

Hosszan időzött a két, történelemformáló magyar-angol mérkőzés mellett, majd az 1954-es, elvesztett világbajnoki döntőt elemezte. Büszkén említette, hogy egy belga összeállítás szerint minden idők legnagyobb mérkőzése az 1954-es Vb elődöntője volt, amelyen az 1950-es világbajnok Uruguayt a magyar nemzeti tizenegy drámai csatában, hosszabbítást követően tudta legyőzni 4-2-re.

Kű Lajos szívesen beszél „édes gyermekéről”, a „Kárpát medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság” sportversenyeiről, amelyek szervezése szinte az egész életét kitölti.

- Példaképekre van szükség ebben a felforgatott, értékvesztett világban - hangsúlyozta. - Istent és a hazát szerető fiatalokat kell nevelnünk, s ezekért a célokért minden áldozatot meg kell hozni.

(Forrás és fotó: Jocha(Press) Károly)