1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Hogyan lett Lausanne az olimpizmus szíve?

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

1915-ben még semmi sem utalt arra, hogy Lausanne a sportvilág központja lehet. Ma pedig már az összefonódó olimpiai karikák fogadják a város vasútállomására érkezőket – és ez nem az egyetlen megnyilvánulása a város olimpiai lelkületének. A Geneva északi partjainál fekvő Lausanne mára az olimpizmus fővárosává vált, jelenlegi státuszát egyrészt az első világháború vérgőzős időszakának, másrészt egy bizonyos francia bárónak köszönheti, aki beleszeretett a környékbe.

Lausanne manapság az olimpiai mozgalom központjaként ismert, hála a játékok újrateremtőjének, Pierre de Coubertinnek. A francia báró ezer szállal kötődött Vaud kanton a Geneva tó északi partjainál fekvő fővárosához és a környékhez, amelyet a XX. század elején látogatott meg. 1906-ban, az 1900-as és 1904-es olimpia szervezési nehézségeitől hajtva Coubertin ezt írta: „Ha valaha Európában lesz az olimpia, akkor az a legvalószínűbb, hogy az egy svájci tó partjainál talál otthonra.” Ekkor a báró hosszútávú megoldást keresett. Úgy gondolta, miért is ne lehetne létrehozni egy állandó helyszínt az ötkarikás játékok számára? Először egy Lausanne közelében található Morges nevű település mellett tette le a voksát, olyannyira, hogy el is kezdett dolgozni a projekt megvalósításán, megtervezve az olimpiai stadiont, a falut és a kantint. A tervek végül sosem valósultak meg, egyebek mellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szembenállása miatt, amely ragaszkodott hozzá, hogy a játékok helyszíne négyévenként változzon.

Ettől függetlenül Coubertin Lausanne és Vaud kanton iránti rajongása nem hagyott alább. Az 1906-os olimpiai visszatekintésében Svájcot a sport „királynőjeként” emlegette, hangsúlyozva, hogy az ország a „világ sportjának összatartó kapcsa” lehetne. 1914-ben, röviddel a párizsi olimpiai kongresszus után, ahol a báró bemutatta az általa tervezett olimpiai szimbólumot – az összekapcsolódó öt olimpiai karikát – vérzivataros időszak köszöntött Európára. Felborítva a játékok rendjét, kitört az első világháború, Coubertin pedig Párizst elhagyva semleges területet keresett, hogy kialakítsa a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét. Nem meglepő, hogy Lausanne volt az első gondolata. 1915 áprilisában fel is kereste a város első emberét, Paul Maillefert, a viszonylag fiatal NOB pedig otthontra lelt a városra kitűnő kilátással bíró Montbenon kaszinóban. Ugyanennek a hónapnak a 10. napján ünnepélyes ceremónia tette hivatalossá a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyének létrejöttét Lausanne-ban.

Beszédében Coubertin elmondta: „Hosszas előkészületek előzték meg a mai történéseket. Már 1907-ben úgy gondoltuk, a város lehet a nemzetközi tevékenységünk központja (...) ez a csodaszép város, ahol Görögországnak és Franciaországnak egyaránt számos barátja van, igencsak jártas a világ sokszínűségében. Vendégszeretete közmondásos, elismertsége világhírű. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elhivatott, hogy a 20 éve elkezdett álhatatos munkáját itt folytassa. Lausanne büszke és független légkörében az olimpizmus megkapja azokat a biztosítékokat, amelyek szükségesek az előrelépéshez.”

EGYSZERRE JÖTT LÉTRE SZÉKHELY, MÚZEUM ÉS KÖNYVTÁR

Nem csupán a NOB székhelyét hozta létre Lausanne-ban Coubertin. Ezzel egy időben a látnok pedagógus életet adott egy könyvtárnak (amely később az Olimpiai Tanulmányok Központja lett) és egy múzeumnak, amely az idő múlásával az olimpiai kincsek végeláthatatlan gyűjteményét vonultatta fel az ősidőktől egészen napjainkig. Coubertin vágyott arra, hogy átadja humanista világnézetét a fiatalságnak, ezért megalapította a Lausannei Olimpiai Intézetet, amely beszélgetéseknek és előadásoknak adott otthont egyebek mellett az ökölvívással, a vívással, a tornával vagy a bírkózással kapcsolatban. 1919 áprilisában, a háború elcsendesülésével a 18. NOB kongresszust Lausanneban tartották. Itt ünnepelték a NOB létrejöttének 25. évfordulóját és ítélték oda Antwerpnek az 1920-as olimpia rendezési jogát. 1921-ben itt rendezték a hetedik olimpiai kongresszust, valamint a 20. NOB közgyűlést. A következő esztendőben a székház, a múzeum és a könyvtár a Villa Mon-Reposba költözött át, amely mind a mai napig a Lausanne város tulajdona.

A NOB és Svájc közötti kapcsolatok tovább erősödtek, miután a svájci St.Moritzban rendezték a második téli olimpiát. Azóta egyre több nemzetközi sportszövetség székhelye található Vaud kanton fővárosában, ma egészen pontosan 55. Coubertin ugyanakkor azután is talált okot a városban maradásra, miután 1925-ben leköszönt a NOB elnöki tisztségéről, méghozzá elvállalta a Villa Mon-Repos múzeumának igazgatását, amelyet egészen 1937-ben bekövetkezett haláláig végzett.

1968-ban aztán – bár Coubertin óta egy NOB-elnök sem élt Lausanne-ban – a város vezetése egy új helyszínt biztosított a szervezet számára, a tóparton található Château de Vidyt a Louis Bourget park zöldövezete díszíti. A székház is ideköltözött, a város pedig a 20. században is az olimpizmus központja maradt.

Juan Antonio Samaranch 1980-as NOB-elnökké válása tovább erősítette a NOB és Lausanne közti szálakat. Ő volt az első teljes munkaidős NOB-elnök és az első Coubertin báró óta, aki Lausanne-ba tette át székhelyét. 1981-ben a Svácji Szövetségi Tanács kiadott egy dekrétumot, amelyben a NOB számára „figyelembe véve a szervezet világszerte folytatott tevékenységét és rendhagyó jellegét, mint nemzetközi intézmény”, speciális státuszt biztosít. 1982-ben a NOB és a helyi hatóságok felügyelete mellett megrendezték Lausanne-ban az első olimpiai hetet, ahol bemutatták az olimpiai zászlót. Ugyanebben az esztendőben Lausanne hivatalosan is az „Olimpia városává” vált.

SAMARANCH ELNÖKSÉGE ALATT A VÁROS AZ OLIMPIA FŐVÁROSA LESZ

Az új projektek gyorsan követték egymást. Tervek születtek egy új, modern, Vidy-ben felépülő, Château mellett található NOB-központról. Megfogalmazódtak az első gondolatok egy új múzeum építéséről, a NOB számos nemzetközi eseményt rendezett a városban, 1983-ban pedig a Nemzetközi Sportdöntőbíróság is itt telepedett le. 1983. január 11-én a NOB és a város megállapodást írt alá, amelyben rögzítették közös céljaikat, és elkötelezték magukat az esetleges problémák feltárása és megoldása mellett. 1984-ben kiadtak egy bélyeget, amin ez állt; „Lausanne, az olimpiai város”. A Vidy-ben elhelyezkedő új Olimpia Házát 1986-ban adták át.

Ez a hosszú közös történet, az ötkarikás játékok globális jelentősége, a város és a sportszervezet közötti kapcsolat erősödése és Lausanne nemzetközi szerepe egy 1993. december 5-én tartott eseményen csúcsosodott ki, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Lausanne-t az „Olimpia Fővárosává” nyilvánította. Ezzel Samaranch NOB-elnök és az olimpiai mozgalom együttesen kívánták hangsúlyozni a NOB és a Coubertin által egy világszintű konfliktus kellős közepén választott város közötti kapcsolat fontosságát.

2020 – A JÁTÉKOK HAZATÉRNEK

A XXI. század elején az Olimpiai Múzeum rengeteg látogatót vonzott, az Olimpiai Tanulmányok Központja pedig történelmi anyagok egész tárházát kínálta a különböző hátterű kutatóknak. Aztán 2015-ben Vidyben kezdetüket vették a munkálatok egy új épület létrehozására. A legszigorúbb környezeti és fenntarthatósági előírásoknak megfelelő és a zöldövezetbe, valamint közeg történelmébe tökéletesen illeszkedő székház egy tető alá hozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egész stábját. A 2019. június 23-án tartott hivatalos átadóünnepségen – a NOB létrejöttének 125. évfordulóján – Thomas Bach NOB-elnök kijelentette, hogy az új Olimpia Háza „a Lausanne, Vaud kanton, Svájc és a sportszervezet közötti szoros kötelék egyértelmű megnyilvánulása. 1915-ben Pierre de Coubertin, menekülve az első világháború pusztításai elől Párizsból Lausanne-ba költöztette a NOB székhelyét. Ezzel a NOB politikai semlegességét kívánta hangsúlyozni.”

Hozzátette: „Ezeken megfontolásokon túl Pierre de Coubertin nagyon kedvelte a várost, hiszen, ahogy írta, az „A tóparton pompásan elterülő, erdők koronázta város minden elképzelhető sportolási lehetőséggel rendelkezik... Lausanne volt a lehető legjobb helyszín a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adminisztratív központjának létrehozására.” Ha megengedik, én osztom Coubertin véleményét. Csakúgy, mint akkor, a város jelenleg is a lehető legjobb környezetet biztosítja, hogy a sport által jobbá tegyük a világot.”

A történet pedig nem ért itt véget: számos sikertelen, nyári olimpiarendezésre irányuló pályázat után Lausanne lett a harmadik Téli Ifjúsági Olimpiai Játékok házigazdája. Így 2020 januárjában, különleges légkörben, a játékok „hazatértek”. Az 1915-ben kezdődő közös történelem tehát tovább íródik.

(olympic.org, fotó: NOB)

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

„Puskás lő! A kapus véd...”

Ritkán hallhattuk ezt a szófordulatot az Aranycsapat 12. játékosától, Szepesi Györgytől. Még kevesebbszer akkor, ha a Száguldó Őrnagy a tizenegyest ...

„Puskás lő! A kapus véd...”

A Tokióban debütáló karatésok tesztversenyt rendeztek a japán fővárosban

A koronavírus-járvány márciusi kitörése óta az első karateversenyt rendezték meg Tokióban, ahol a jövő nyárra halasztott ötkarikás játékokon először s...

A Tokióban debütáló karatésok tesztversenyt rendeztek a japán fővárosban

Elhunyt Günther Heinze, a NOB tiszteletbeli tagja

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mély szomorúsággal tudatja, hogy 97 éves korában elhunyt Günther Heinze, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletbe...

Elhunyt Günther Heinze, a NOB tiszteletbeli tagja

Elhunyt Branikovits László olimpiai ezüstérmes labdarúgó

A hatszoros válogatott, háromszoros magyar bajnok, olimpiai ezüstérmes labdarúgó, Branikovits László életének 71. évében hunyt el - tette közzé honlap...

Elhunyt Branikovits László olimpiai ezüstérmes labdarúgó

Önkéntes véradással a járványidőszakban is

Egy szektorszintű figyelemfelhívó önkéntes program – a JÓTETT Bank – részeként október 14-én az OTP Bank irodaházaiban adhattak vért a hitelintézet mu...

Önkéntes véradással a járványidőszakban is

Az online csapatvezetői értekezleten Thomas Bach is üzent a sportolóknak

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tokiói olimpia (Tokyo 2020) szervezőbizottságával együttműködve október 12-én webinart tartott a világ nemzeteinek o...

Az online csapatvezetői értekezleten Thomas Bach is üzent a sportolóknak

A Magyar Posta bélyegblokkal tiszteleg az idén 125 éves MOB előtt

A Magyar Olimpiai Bizottság 2020-ban ünnepli alapításának 125. évfordulóját, melyet a Magyar Posta alkalmi bélyegblokk kibocsátásával köszönt. A sorsz...

A Magyar Posta bélyegblokkal tiszteleg az idén 125 éves MOB előtt

„Úgy gondolom, hogy a kick-box eszmeileg és minőségében is beleillik az olimpia programjába”

Korábban az egója vezérelte, de ma már érettebben és alázatosabban áll a versenysporthoz a lábsérülése miatt másfél évet kihagyó kick-boxos Veres Rola...

„Úgy gondolom, hogy a kick-box eszmeileg és minőségében is beleillik az olimpia programjába”

Levél a Japán Olimpiai Bizottságtól

A japán nemzeti olimpiai bizottság elnökétől jött levelében a sportvezető megköszöni a nemzetközi olimpiai mozgalom kemény munkáját a válság közepet...

Levél a Japán Olimpiai Bizottságtól

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Születésnapok ma

Partnereink

NKM Toyota logó

Scitec      

Olympic worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube