Megkezdődnek a munkálatok az ország egyik legismertebb edzőtáborában. Átalakulnak a szállásadó épületek és a sportlétesítmények is, hogy az olimpikonok ismét ideális körülmények között készülhessenek Magyarország „magaslati edzőtáborában”.
Új csarnok, nagyobb edzőterem, 300 méteres modern burkolatú futópálya, műfüves focipálya és két kisebb multifunkciós pálya – ezek várják majd a sportolókat a megújult mátraházai edzőtáborban. Természetesen a rekreáció is biztosított lesz: szaunával, jacuzzival, orvosi-, illetve masszázsszobával, és a szobák is megújulnak. Az A, B és C épületben összesen több mint 40 kétágyas szobát használhatnak a versenyzők és edzőik, közülük több mozgássérült sportolók fogadására is alkalmas lesz. A csapatmegbeszélésekhez és az ünnepléshez szükséges termek is rendelkezésre állnak majd, a konyha és az étterem pedig 100 fő igényeit tudja kiszolgálni.
A majdnem 800 millió forintos beruházás részeként a létesítmény külső megjelenésében is megújul: a tervezés során már a következő évtized elvárásait vették figyelembe, a legkorszerűbb anyagokból épül meg az edzőtábor, működése közben a napenergia is kiemelkedő szerepet kap majd.
A tervek szerint a szálló felújítása 2014 végére fejeződik be, a létesítmény végleges átadása 2015 első negyedévére várható.
„Az egész magyar sport szempontjából fontos és örömteli a mai esemény, átadjuk ugyanis a területet a kivitelezőnek, így elkezdődhet az edzőtábor felújítása. A munkák előkészítését tavaly kezdtük, és talán ez volt az a beruházás, amellyel kapcsolatban a legegységesebb volt a magyar sportélet hozzáállása: gyakorlatilag kivétel nélkül azt kérték, hogy nyissuk ki újra Mátraházát. Nehéz megmondani, hogy mi vezet egy-egy világraszóló sikerhez, de biztos vagyok benne, hogy ez a beruházás meglátszik majd a sportolóink nemzetközi eredményein” – mondta Vígh László.
A beruházó Nemzeti Sportközpontok vezetője arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években a többi – így például a tatai, a dunavarsányi és a szegedi – olimpiai központban is sok felújítás és eszközbeszerzés zajlott, több most is folyamatban van. A cél, hogy a magyar versenyzők a mai kor követelményeinek megfelelő helyen készülhessenek a világversenyekre.
A legendás „magaslati edzőtábor” 1969-ben nyílt meg a Kékestetőre vezető út mellett, nagyjából 700 méteres magasságban. Az elmúlt évtizedekben több mint 20 sportág képviselői jártak rendszeresen Mátraházára, megszámolni is lehetetlen, hány magyar olimpiai aranyérmet alapoztak itt meg versenyzőink.
Az edzőtábort több mint 10 éve nem használhatják a sportolók, így nem véletlen, hogy a versenyzők és a sportvezetők is kitörő örömmel fogadták a mostani hírt.
Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívót, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi főtitkárát kemény edzések és szép élmények fűzik Mátraházához.
„Izzadság, könnycsepp, vér” – sorolta félig viccesen.
„Tényleg nagyon erőltetett volt felkészülésünk Mátraházán, azonban az ott töltött időszak kellett a későbbi sikerekhez. Az eredmények után mindig jó szívvel gondoltunk vissza az edzőtáborozásra, sőt, szokásunkká vált, hogy a szövetség szervezésében az eredményes olimpiai és világbajnoki szereplés után visszatértünk Mátraházára ünnepelni az ottani vezetőkkel és alkalmazottakkal” – emlékezett vissza. Megjegyezte, hogy nemcsak reggel, hanem egyszer-egyszer még a napi vívóedzések és a vacsora után is futottak a Mátrában.
„Ez óriási dolog! Sokat számít, hogy Tata és Dunavarsány mellett hamarosan Mátraházán is készülhetnek a nagy hagyománnyal rendelkező olimpiai sportágak képviselői. Nagy lökést adhat a vívóknak, a dzsúdósoknak és a birkózóknak is” – hangsúlyozta a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára.
Hasonló reményekkel várja a munkálatok végét Ritter Árpád is, aki szintén kellemes emlékeket őriz az edzőtáborról.
„Elég sokat készültünk Mátraházán. 1992-ben voltam ott először, majd egészen a bezárásig éves szinten nagyjából másfél hónapot töltöttem az edzőtáborban. Minden adott volt a nyugodt felkészüléshez, nem terelte el a sportolók figyelmét semmi” – mondta a kétszeres Európa-bajnok birkózó.
„Csodaszép helyeken lehetett futni, bár túlzás lenne azt állítani, hogy ezt mindenki szerette. Közel volt a Kékes, és néhányszor teljesítettük az emelkedőkből, lejtőkből és sík részekből is álló híres Balczó-kört. Versenyeztek egymással a különböző sportágak képviselői, hogy ki tud jobb időt teljesíteni” – tette hozzá. Ritter Árpád szívesen emlékszik vissza arra is, hogy Mátraházán nagy presztízsű lábtenisz-csatákat vívtak a szabad- és a kötöttfogású birkózók.
(Forrás: MTI)