Budapesten az Európa Játékok lángja – a főváros legszebb pontjait is érintette a MOB váltófutása

Budapesten az Európa Játékok lángja – a főváros legszebb pontjait is érintette a MOB váltófutása

2019. 05. 09.
Megosztás


Budapestre érkezett Bécsből a minszki Európa Játékok lángja május 9-én. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ez alkalomból a főváros legszebb pontjait is érintő váltófutást szervezett Valóra Váltó elnevezéssel a június 21-én kezdődő játékok rajtja előtt 43 nappal.

A MOB idén 124 esztendős, így a váltó alkalmával 124-en futottak, köztük sportolók, olimpikonok, paralimpikonok, sportvezetők, művészek, közéleti- és médiaszemélyiségek, támogatók, politikusok, orvosok, valamint olimpiai iskolák diákjai.

A staféta a Hősök teréről indult, a résztvevőket Kulcsár Krisztián MOB-elnök, Aleksandr Ponomarev, Fehéroroszország budapesti nagykövete és Sergey Khomich, a minszki Európa Játékok szervezőbizottságának kulturális eseményekért felelős vezetője köszöntette.

Először Aleksandr Ponomarev köszöntötte a megjelent résztvevőket, valamint a játékok szervezőbizottságának jelenlévő tagjait. Röviden ismertette a láng eddigi útját Rómából a Mont Blancon, Ljubljanán és Bécsen át Budapestig, valamint megemlítette, hogy a Győzelem napja nemzetközi ünnepe is erre a napra esik, ehhez pedig remekül kapcsolódik a Valóra Váltó és az Európa Játékok eszménye.

Sergey Khomich szerint ez a legnagyobb és legszebb rendezvény, amellyel a láng eddigi útján találkoztak. Kiemelte, hogy mindenkit szeretettel várnak a játékokra, ahová az utazás vízum nélkül is lehetséges, és ahol remek szállások és vendégszerető helyiek várják az érkezőket. Ezen felül pedig szeretné, ha az Amerika és az Ázsia Játékok után az Európa Játékok is nagy presztízsű tradícióvá válna.

Kulcsár Krisztián köszöntötte Tarlós Istvánt, Habsburg Györgyöt, valamint Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt azon a rendezvényen, amelyet a MOB születésének 124. esztendejében rendeznek meg. Beszéde végeztével megjegyezte: ha a játékok csak feleannyira lesz sikeres, mint amilyen lelkes emberekkel itt találkozott, kiemelkedő eseménynek nézhetünk elébe.

Kezdésként Kulcsár Krisztián adta át a stafétát Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének; a fáklya közel 11 kilométer megtétele után a Ferencvárosi Torna Club fehérorosz labdarúgója, Nikolai Signevich, Aleksandr Ponomarev és Evgenii Beizak kerékpáros kezében ért célba a Kossuth téren. A váltó tagjai – rendőri biztosítás mellett – futottak az Operaház és a Szent István Bazilika mellett, áthaladtak a Duna-korzón, a Szabadság hídon és a Várkert Bazáron, érintették a Budai Várnegyedben a Sándor-palotát és a Halászbástyát, majd a Széchenyi Lánchídon át érkeztek a Parlament mellé a Kossuth térre. A váltóban tucatnál is több olimpiai vagy paralimpiai bajnok is szerephez jutott, köztük a világ – egyben Magyarország – legidősebb élő bajnoka, az ötszörös győztes tornász, Keleti Ágnes, a négyszeres bajnok úszó Darnyi Tamás és a háromszoros győztes Kovács Katalin kajakozó.

Érdekességként, a jelenleg sérült riói olimpikon, vb-bronzérmes gátfutó Baji Balázs, az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságának alelnöke egy lábon szökdelve teljesítette a maga penzumát. A mintegy 150 méteres konvojban helyet kapott 22 fehérorosz motoros is.

A láng május 3-án indult el Rómából; Budapest után a következő állomás Pozsony, majd Brnón és Varsón keresztül éri el a házigazda Minszket.

A II. Európa Játékokon 50 európai nemzet több mint 4000 sportolójának részvétele várható; 15 sportág 23 szakágában hirdetnek bajnokot. A megnyitót június 21-én, a záróünnepséget 30-án rendezik. Az eseményen várhatóan több mint 120 magyar sportoló állhat rajthoz.

Az ókori görögöknél a láng és a tűz a teremtés, a tudás, az igazság, a szabadság és a tisztaság, a megtisztulás szimbóluma volt. Hesztia istennő volt a családi tűzhely őrzője, akinek tiszteletére égett minden házban egy szent láng, ezt a jelképet vette át az olimpiai mozgalom, az összetartást és a békét szimbolizálva. A lángfutás eredete a trójai háborúhoz kötődik: Trója bukását Agamemnon úgy tudatta népével, hogy egy égő fáklyát juttatott futókkal Argósba.

Először az 1928-as amszterdami olimpián gyújtottak olimpiai lángot, 1936-ban, a berlini olimpia előtt volt először fáklyaváltó. Magyarországon 1936-ban, 1972-ben, a 2017-es EYOF és most, a 2019-es Európa Játékok előtt rendeztek váltófutást nyári olimpia előtt, vagy olimpiai jellegű multisport-esemény alkalmával.

(Felhívjuk a figyelmet, hogy az Európa Játékokat az EYOF-hoz hasonlóan az Európai Olimpiai Bizottság égisze alatt rendezik, az „olimpiai láng" azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védett szimbóluma, kifejezése, ezért ez esetben nem használható!)

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)