75 éve hunyt el Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó. A nagyszerű sportember halálának háromnegyed százados évfordulójára a keszthelyi Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör dr. Iglódi Endre szervezésében nagyszabású ünnepséggel készült a városban, március 30-án. A koronavírus-járvány azonban átírta a forgatókönyvet, így a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Akadémia nevében itt szeretnénk megemlékezni az egyik iskolánk és baráti körünk nagyszerű névadójáról.
A bajnok Kaposváron született, 1913. december 12-én. Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csik László MÁV-főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja Keszthelyen nyitott dohányboltot, így került fia is a városba, ahol a Premontrei Gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) érettségizett.
Az úszást is a városban szerette meg, a testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban, közben 1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István, majd Vértesy József voltak.
1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait, ahol 1937-ben végzett orvosként. 1932-ben főiskolai bajnok lett, 1933-tól a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méter gyorson és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban sikerült nyernie. Az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem a japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára. 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot úszó magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert.
Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza. 1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja. Az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin. 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett. 1944 októberében kapta meg a katonai behívóját. Tartalékos orvosként szolgált előbb Szolnokon, majd Keszthelyen és Sopronban. Orvosi hivatásának teljesítése közben, orvos zászlósként, Sopronban, egy bombatámadás során 1945. március 29-én vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyben 1947. április 24-én helyezték örök nyugalomra.
Nagyon széleskörű az emlékeinek tára: sétányt neveztek el róla Kaposváron, Csik Ferenc emlékverseny őrzi nevét több városban. Szobor készült róla Kaposváron, mely alapján készült keszthelyi síremléke is. Ugyancsak sétányt, tornatermet neveztek el róla Keszthelyen, uszodát és utcát Sopronban, emléktábla őrzi emlékét Keszthelyen, Sopronban, Budapesten, a SOTE-n, a Hajós Alfréd sportuszodában, az Olimpikonok parkjában, a Testnevelési Egyetemen, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán, a róla elnevezett iskolában. Budapest II. kerületében a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium névadója, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola és Gimnáziumban tantermet neveztek el róla. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, majd jogutód szervezetei 2001 óta Csik Ferenc-díjjal jutalmazzák a káprázatos sportteljesítményt elért sportolókat. Lánya, Katalin, A test és lélek harmóniájában, Csik Ferenc emlékezete című könyvével emlékezett édesapjáról. Keszthelyen a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör évtizedek óta működik.
Az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszóbajnokára öt évvel ezelőtt még nagyszámban emlékezhettünk a Balaton-parti bronzszobránál. Sajnos, az akkor ott lévők közül a bajnok időközben elhunyt Katalin leánya sem lehetett már ott az idén. A megváltozott körülményeket figyelembe véve, az előírásokat betartva, csak szűk körben emlékeztek a helyiek.
A bajnok egykori lakóházának falán (ahol 84 évvel ezelőtt 3000 keszthelyi polgár ünnepelte) Turi György mesteredző, a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke és Szántó Kata, a Keszthelyi Kiscápák elnöke helyezte el idén az Olimpiai Baráti Kör vezetőjével a megemlékezés koszorúját.
A nyitóképen Willi den Ouden holland úszóbajnoknő gratulál Csik Ferencnek, a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnokának az 1936. évi berlini olimpián. (Fotó: MTI, reprodukció)
(MOB-MOA/GyB)