1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Kulcsár Győző: Vass Imrének, az „Atyának” köszönhetem a legtöbbet!

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Egy négyszeres olimpiai bajnokkal nem minden nap beszélgethet a földi halandó. Kulcsár Győző valóban extra valaki. Olyannyira, hogy 2014 decemberében róla megjelent könyv címe ez: „A párbajtőrvívás Paganinije”. Felvetődött bennem, ugyan mennyire megalapozott ez a cím, vagy van-e ebben egy kis költői túlzás. Eléggé illetékes úrtól, az ugyancsak olimpiai bajnok párbajtőröző Erdős Sándortól kértem a kérdésre érdemi választ. Jocha Károly, a Nemzet Sportolóit bemutató sorozatának egy újabb epizódja következik...

„Győző valóban mindent tudott, amit a pengével el lehetett intézni. A legjobbak között is a legtechnikásabbak közé tartozott. Bárki ellen képes volt eredményesen vívni. Bár én nem voltam ott Tokióban, de legjobb tudomásom szerint első olimpiáján egyszerűen fantasztikus formában vívott. Egyáltalán nem tartom túlzásnak őt Paganiniként emlegetni.”

 Hogy miként jutott a párbajtőrvívók legjobbjai közé? Erre nem sok időt szakítottunk beszélgetésünk elején.

 „A világháborút követő években szerényen éltünk, gyakran volt krumplifőzelék az ebéd, amit egyébként mindmáig nagyon szeretek. Leginkább a grundokon nőttem fel. A sportot először a kosárlabdázás jelentette számomra, ugyanis a Villányi úti cisztercita gimnáziumban Szabó János, a népszerű „Dzsoni bácsi” volt a tanárom és ő a kosarazást preferálta. Később valaki hírét hozta, hogy a Práter utcai iskolában vívótanfolyam indul – én is elmentem. Két évig leginkább csak szabadfoglalkozás volt a műsor, az utolsó percekben pedig a rendkívül unalmas lábmunkát sulykolta belénk Róna Ármin bácsi. Ennek egyébként később nagy hasznát vettem.”

 - Mikortól számítja ezt a későbbi időszakot?

„Amikor átmehettem a Dózsa Eötvös utcai vívótermébe, ahol már iskolázhattam is. Érettségi után még két évig ott voltam, miközben Miskolcon folytattam az egyetemi tanulmányaimat.”

 - Miért éppen Miskolcon?

 „Azon egyszerű oknál fogva, hogy Budapesten nem vettek fel a Műszaki Egyetemre. Építészmérnök szerettem volna lenni, mivel nagypapától némi műszaki tehetséget is örököltem.  A matekot és a fizikát is elég jól tudtam, ám mindez nem volt elég a budapesti felvételi sikeréhez. A miskolci pótfelvételin viszont pechemre felvettek. Kőkemény viszonyok fogadtak, állandóan katalógusokat tartottak, nyolcágyas szobákban laktunk. Kéthetente jutottam haza Budapestre, ahonnan rendszeresen egy éjfélkor induló, fűtetlen vonattal utaztam vissza, mely reggel fél hatkor érkezett meg a miskolci főpályaudvarra. A vizsgákon is embertelen keménység uralkodott. Egyszer például az évfolyam kétharmadát évismétlésre ítélték az akkoriban igen fontos „A szocializmus politikai gazdaságtana” című tárgyból... Miskolcon a budapesti MAFC testvéregyesületébe, a MEAFC-ba be-belátogattam, „vívogattunk” egy keveset. Másfél év elteltével azután évet kellett halasztanom, miután kiderült, hogy a bejelentett betegségem idején éppen külföldön jártam egy versenyen. Ezt nem nézték el nekem.”

 - Ezután mi következett?              

  „El kellett mennem dolgozni. Műszaki rajzolóként tengődtem, miközben átigazoltam az OSC-hez. Ők el tudták intézni, hogy a fővárosban folytathassam a tanulmányaimat. Nem siettem el a dolgot, a hőerőgépész diplomámat csak 1968 táján sikerült megszereznem.”

 - A vívó karrierje viszont  jóval előbb elkezdődött.

 „Már 1962-ben, Buenos Airesben bemutatkozhattam a világbajnokságon, de ott még helyezetlen maradtam egyéniben és csapatban egyaránt. Akkoriban az utazási lehetőségek nagy motivációt jelentettek. Az állandó izgalmakat pedig a vámosokkal zajló folyamatos háborúzás biztosította.”

 - Mielőtt az időben tovább mennénk, kérem, mondjon valamit az edzők szerepéről, fontosságukról.

 „A legtöbbet Vass Imre bácsinak, az „Atyának” köszönhetem. Rengeteget tanulhattunk nála, aki igyekezett egyfajta közös alapot adni a tanítványainak, majd a megfelelő időben elengedni őket. Mindent elkövetett a fejlődésünkért, s azért is, hogy kiteljesedjünk; soha nem akart „ráülni” a versenyzőire.”

 - Tagja volt a három, egymást követő olimpián – 1964, 1968, 1972 –egyaránt aranyérmet szerzett magyar válogatottnak. Hogyan emlékezik vissza ezekre a kivételesen nagy sikerekre?          

 „A tokiói olimpiával kezdődően igen jó csapatunk volt, én pedig mindjárt kivettem a részemet az 1964-es csapatarannyal kapcsolatos tennivalókból. A döntőben úgy nyertünk, hogy szegény Nemere Zoli három asszót nyert, én négy győzelmet szereztem, ehhez hozott Gábor Tamás egy asszót, egy pedig kettős vereségre végződött. Természetesen nagyon örülök, hogy 1964 után 1968-ban és 1972-ben is az olimpiai bajnokcsapat tagja lehettem, s még 1976-ban, Montrealból is elhoztunk egy negyedik helyet. Ám az engem is meglep, hogy azóta milyen ritkán és rendszertelenül találkozunk. Mindenki el van foglalva a maga gondjával-bajával, meg azután az idő is múlik…”

 - Ön 1962 és 1978 között válogatott szinten vívott, majd visszavonult. Mihez kezdett ezután?

 „Én már sokkal korábban nekiláttam a munkának, konkrétan dolgoztam. A diploma megszerzésétől egészen a visszavonulásomig a VEIKI alkalmazásában álltam. Ekkor - 1979-ben - ajánlották fel, hogy legyek a szövetség főtitkára.   Gondoltam, ez jó buli lesz, hiszen a saját közegemben maradhatok. Az igazság viszont az, hogy jól „befürödtem”, hiszen én lettem az ütközőpont a versenyzők és a felső sportvezetők között. Amikor 1980-ban lemondtam, felajánlották a nekem sokkal jobban fekvő kapitányságot, ahol egészen másként éreztem magamat. 1984, az olimpia lemondását követően viszont mindinkább vágytam a külföldi munkalehetőség után, ezért folyamatosan bombáztam a legfelső sportvezetést, de mindig azt a választ kaptam, hogy „Kulcsár elvtárs, magára itthon szükség van!” Végre 1986-ban az akkori első ember, Deák Gábor zöld utat adott, így kerülhettem ki az olaszországi Vercellibe.”      

 - Odakinn bejöttek a számításai?             

 „A nagy sötétségbe ugrottam fejest, amikor ezt az ajánlatot elfogadtam! A nyelvtudás hiánya is szorongatott, és attól sem lelkesedtem, amikor közölték velem: „Kulcsár úr, itt az elsődleges szempont az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Ha netán van eredmény is, az nem baj, de ezért semmi extrát ne várjon!” Azután menet közben kiderült seregnyi dolog, ami pozitívum volt a mi hazai vívósportbeli viszonyainkkal szemben. Olaszországban legalább 250-300 szakosztály működik, ahol a nagy számok törvénye alapján mindig a felszínre kerül egy-egy nemzetközi szintű tehetség. A rengeteg gyerekversenyen a résztvevők sokat megtanulnak autodidakta módon is. Ami pedig fantasztikusan motiválja a gyerekeket: mindenhol kupák sokaságát osztják ki…”                  

 - A legkisebbek feltehetően jól érezték magukat, hiszen Ön végül tizenöt évet tölthetett az északi városban.

 „Természetesen nem értem be ezzel, hanem párhuzamosan igyekeztem minőségi eredményeket is elérni. Három olimpiai bajnok - Maurizio Randazzo, Paolo Milanoli, Sandro Cuomo – is kikerült a kezem alól, mellettük még világ- és Európa-bajnoki címek, olimpiai és junior-világbajnoki érmek igazolták törekvéseim sikerét, az elvégzett munka színvonalas voltát. Meg kell jegyeznem,                  Olaszországban sem a csatornából folyik a pénz, az ottani viszonyok között a szövetségnek is megvannak a maga anyagi gondjai. Ám az is tény, ég és föld az olasz és a magyar vívósport szervezettsége közötti különbség. Ha volt a válogatottban tanítványom, fizettek érte, amiért foglalkoztam vele az edzőtáborokban. Ami pedig az edzőtáborozások miatt történő távolléteimet illeti, a szövetség ezekért az időszakokért kártalanította a klubomat!”

 - Bár igen jól mentek ott a dolgai, Ön 2001-ben mégis visszatért Magyarországra. Előbb a Honvédban dolgozott, majd 2008-ban a Vasasba tette át működése színterét.

 „Sosem felejtem el azokat a „mester-óriásokat”, akik mindmáig példaképeim az edzői pályán! Szűcs János, Hatz-Hátszegi József, Bay Béla, Szabó Laci bácsi, Forró Sanyi bácsi, Szinyéri Gyuri bácsi, Hollós Bandi, Till János és még hosszan sorolhatnám ezeket a nagyságokat, akik szériában gyártották a világbajnokokat, akiket már nézni is egyfajta gyönyörűség volt. Meg kell jegyeznem, ezek a nagy mesterek nem feltétlenül voltak jó viszonyban egymással, de mégis úriemberek tudtak maradni. A sportág iránti mérhetetlen alázatuk és elkötelezettségük pedig ma már elképzelhetetlen. Lehetett tőlük kérdezni, mindig készséggel válaszoltak. Ma ez sem divat. Engem csak véletlenül kérdez meg valaki, pedig lenne mit átadnom. Legfeljebb a terem sarkából nézelődnek, sutyorognak….”

 - Gondolom, így sem unatkozik?

 „Ilyesmiről szó sincs, a napi minimum háromórányi iskolázás éppen eléggé leköt. Vannak egyéb tanítványaim is, de mostanában Szász Emese dolgait kezelem kiemelten. Őt, amikor hazajöttem, akkor irányította hozzám Móna István, mint tehetséges, fiatal vívót. Azóta megszakítás nélkül foglalkozom vele és tulajdonképpen minden rendben van nála, csak egy igazán nagy verseny – olimpia vagy világbajnokság – megnyerése hiányzik. Most minden szempontból jó állapotban van, s ezért is merem mondani, hogy amennyiben az olimpia után férjhez megy és sikerül egy kisbabát szülnie, úgy simán elképzelhetőnek tartom a későbbi visszaállását is. Nagy Tímeának ez ugyancsak jól sikerült, akivel egyébként kiválóan lehetett együtt dolgozni. Ő valóban mindent alárendelt a sportpályafutása sikeres vitelének és valóban csak hajszálon múlott, hogy nem jutott ki még egy olimpiára, mert akár háromszoros egyéni bajnok is lehetett volna.”       

 - Mit gondol, miért olyan népszerű szerte a világon a párbajtőrözés? És hogyan állunk mi ebben a fegyvernemben?

 „Azért közkedvelt, mert rendkívül egyszerű, a szabályai pedig egyértelműek. A férfiaknál a Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédl András, Somfai Péter négyes mögött 4-5-6 rettenetesen tehetséges fiatal sorakozik, akik okos menedzseléssel akár a következő 8-10 év válogatott sikereit is biztosíthatják. Ezek a fiatalok az általam éppen tíz éve életre hívott „Olimpici” elnevezésű vetélkedésekből nőttek ki. Sajnos, a női vonalon éppen ellenkező az alaphelyzet, ott egyelőre nem sikerült ilyen látványos eredményeket felmutatni.”   

 - Bár élete alapvetően a vívás köré szerveződik, azért bizonyára más sportágak is érdeklik?

 „Teniszben nincs holt idény nálam: megállás nélkül nézem az elérhető teniszversenyeket. Az NBA mérkőzései is komoly csemegéket jelentenek számomra. És természetesen a jó focit is szívesen nézem. Elsősorban a spanyol és az olasz meccseket, de a német és az angol bajnokik is lekötik a figyelmemet.”

Kulcsár Győző oldala a Nermzet Sportolói közt itt található.

 (Jocha Károly, fotó: JochaPress)

Márton Anna Universiade-győztes női kardban

A 2015-ben világbajnoki bronz-, tavaly Európa-bajnoki ezüstérmes Márton Anna nyerte a női kard egyéni versenyt a tajvani Universiadén. A vívók már nég...

Márton Anna Universiade-győztes női kardban

Korpási Bálint, Lőrincz Tamás és Kiss Balázs is vb-bronzérmes

A párizsi világbajnokság első napján négy magyar kötöttfogású klasszis lépett szőnyegre, s közülük hárman, Korpási Bálint, Lőrincz Tamás és Kiss Baláz...

Korpási Bálint, Lőrincz Tamás és Kiss Balázs is vb-bronzérmes

Újabb vívóérmek az Universiadéról

Újabb sikernap a tajpeji Universiadén! Szatmári András aranyérme után hétfőn Kreiss Fanni tőrben lett első, míg Bányai Zsombor párbajtőrben ezüstöt ny...

Újabb vívóérmek az Universiadéról

Rendhagyó magyar rövidpályás bajnokság hangol a világkupára és az olimpiára

A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség rövidpályás gyorskorcsolya nyílt felnőtt országos bajnokságot és olimpiai tesztversenyt rendez 2017. augusztus...

Rendhagyó magyar rövidpályás bajnokság hangol a világkupára és az olimpiára

Teljes üzemben a fair play-stand az Universiadén

A Nemzetközi Fair Play Bizottság immár harmadik alkalommal vesz részt standdal Universiadén, ezúttal Taipeiben. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségge...

Teljes üzemben a fair play-stand az Universiadén

Orendi Mihály, a MOB alelnöke Nyíregyháza díszpolgára

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István tiszteletére rendezett önkormányzati ünnepségen hagyományosan a Nyíregyháza Város Díszpolgára cím és az ...

Orendi Mihály, a MOB alelnöke Nyíregyháza díszpolgára

Az olimpiai bajnok Erdős Sándor 70 éves

Erdős Sándor olimpiai és világbajnok magyar párbajtőrvívó augusztus 21-én ünnepli 70. születésnapját.Erdős Sándor 1960-tól Gábor bátyja példáját követ...

Az olimpiai bajnok Erdős Sándor 70 éves

Tóth Ivett kényszerpihenőn, csak november végén versenyez először

Nyári szabadságáról visszatérve svájci új otthonába, egy esti főzést követően házi balesetet szenvedett Tóth Ivett, aki az elmúlt idény világbajnokság...

Tóth Ivett kényszerpihenőn, csak november végén versenyez először

EYOF-arany után Eb-bronz

Az EYOF-győztes magyar női ifjúsági kézilabda-válogatott a helyosztón 14 góllal győzte le Franciaországot, ezzel megszerezte a bronzérmet a szlovákiai...

EYOF-arany után Eb-bronz

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube