Csipes Tamara folytatja, de előbb férjhez megy

Még egy búcsúzó kajakos

2012. 10. 24.
Megosztás

Csipes Tamara a férjével együtt Ausztráliában készül szerencsét próbálni.

Janics Natasa, Benedek Dalma és Paksy Tímea egymást követő bejelentései után talán már nem is olyan nagy szenzáció, hogy Csipes Tamara is elhagyja a magyar válogatottat, de az itthoni klubját is, és a határokon túl keres jobb megoldást.
A hírt a 23 éves versenyző apja és egyben edzője, Csipes Ferenc csak megerősíteni tudta, nevezetesen azt, hogy a lánya férjével együtt Ausztráliában készül szerencsét próbálni.

Csipes Ferencet tavaly az „Év edzőjének”, Tamarát – a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság kétszeres aranyérmesét – az „Év Sportolónőjének” választották meg. A mester idén is esélyes ennek az elismerésnek a kiérdemlésére, mert a versenyzői közül Kozák Danuta, Kovács Katalin és Szabó Gabriella is aranyéremmel tért haza Londonból, ráadásul Danuta egymaga kettővel, ugyanakkor Tamara végigbúslakodhatta a nyári játékokat, mert neki már nem jutott hely a válogatottban.

„Tamara és vele együtt a férje is vízumkérelmet nyújtottak be, és határozottnak tűnő szándékuk az, hogy egy időre Ausztráliában telepednek le. A szükséges okmányok akár néhány héten belül is a rendelkezésükre állhatnak, így várhatóan még az idén útra kelnek. Férje talált állást magának, nem egészen tudom, hogy pontosan milyent is, illetve csak annyit,, hogy a rendészeti feladatokkal kapcsolatos területen. Nem vagyok ellenére a tervük megvalósulásának, felnőtt emberek, akik maguk döntenek a sorsukról és ők lesznek azok, akik majd szembesülnek azzal, hogy jó vagy rossz döntést hoztak-e” – tájékoztatta Csipes Ferenc a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársát.

Tamara a magyar felnőtt válogatott színeiben eddig négy világbajnoki aranyérmet gyűjtött össze, két évvel ezelőtt egyet-egyet párosban és négyesben, tavaly pedig újabb kettőt egyesben, ám olyan számokban, amelyek nem szerepelnek az olimpiai játékok műsorán.

„Eddig még nem sikerült megtudnom, hogy Tamara folytatja-e a kajakozást Ausztráliában, és ha igen, vajon ki lesz az edzője. Ennek ellenére sem aggódok, sőt, ellenkezőleg: kifejezetten örülök annak, hogy egy olyan lány, aki eddig burokban élt, távol Magyarországtól rádöbbenhet arra, hogy bizony nem mindenütt van kolbászból a kerítés. Nagyon remélem viszont azt, hogy mindez nem a saját kárára történik meg, hanem úgy, hogy az önállóság kemény küzdelemre és önfegyelemre tanítja meg. Sokszor kellett elmondanom neki és a sajtó képviselőinek is, hogy a tehetségével bizony sokkal többre vihette volna, ha például betartja az élsportolók érvényesülésének olyan alapvető követelményét, mint amilyen a versenysúly szigorú tartása.”

Apaként és edzőként is az a véleménye, hogy „menjenek”, következésképpen meg sem próbálta marasztalni az ifjú párt, illetve Tamarát, akinek a sportolói előrehaladásáért eddig tizenkét hosszú évet dolgozott.

„Menjenek és lássanak világot, legyen jobb az angoltudásuk, és tegyenek kísérletet arra, hogy a saját lábukon is meg tudnak állni. Ma már szerencsére nem olyan időket élünk, amikor a fiataloknak még szökniük kellett külföldre, hanem a lehetőségekkel élve szabadon távozhatnak, és ha meggondolják magukat, akkor ugyanolyan szabadon és gyorsan vissza is térhetnek a szülőhazájukba. Ezért mondom, hogy koruk szerint most adódik egy lehetőség arra, hogy változtassanak, amihez csak szerencsét tudok kívánni. Szerintem nem kell attól tartani, hogy a magyar női kajakozás meggyengül, mert a választék még mindig tekintélyes és ezért bőven megoldást jelenthet” – hangsúlyozta Csipes Ferenc.

(Forrás: T-Mobile Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)