Göröcs János 1939. május 8-án született Gánton. 1949-ben kezdte játékospályafutását a Jutagyárban, 1957-ben még ifjúsági válogatott volt, de '56-ban már a Vasas Izzóval NB II-ben is játszott. Tizennyolc esztendősen került az Újpestbe, ahol másfél évtizedig erősítette a csapatot. Később Újpest díszpolgára, örökös bajnoka címeket is megkapta.

A felnőtt válogatottban 1958-ban mutatkozott be. Legnagyobb sikereként tagja volt az 1960-as tokiói olimpián bronzérmes csapatnak, majd két év múlva, a chilei világbajnokságon ötödik lett. Játékosként a hetvenes évek elején még tatabányai színekben is pályára lépett. Majdnem ő lett az első magyar légiós, mert hívta az Austria Wien, de idehaza nem támogatták átigazolását.

(A fotón balról Göröcs János, Albert Flórián, dr. Fenyvesi Máté, Sándor Károly, Dalnoki Jenő, Solymosi Ernő, Sipos Ferenc, Mátrai Sándor, Tichy Lajos, Kotász Antal és Grosics Gyula 1961-ben.)

Edzőként visszatért a lila-fehérekhez, eleinte utánpótlásedző, a nyolcvanas évek második felében ott vezetőedző, 1987-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes. Később Kuvaitban és a kilencvenes években Iránban is dolgozott. Elvégezte a Rendőrtiszi Főiskolát, belügyi tisztként őrnagyi rangban dolgozott.

1985-ben az Újpesti Dózsa örökös bajnokává választották, 2008-ban Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgára lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2015-ben A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést vehetett át, 2017-ben megkapta az MLSZ életműdíját. 2019-ben a Magyar Fair Play Bizottság trófeáját kapta, valamint a Prima-díjat.

Amíg egészsége engedte, szívesen járt a MOB rendezvényeire; részt vett a decemberi, szépkorú olimpiai érmeseknek rendezett találkozón is. Tavaly májusban, 80. születésnapján mi is köszöntöttük.

A Magyar Olimpiai Bizottság osztozik a család gyászában. A MOB Göröcs Jánost a saját halottjának tekinti.

(MOB-MTI, fotó: MTI)