1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Ne a 2004-es olimpiát okoljuk a görög válságért – sőt!

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A közhiedelemmel ellentétben a görög pénzügyi válságért egyáltalán nem tehető felelőssé a 2004-es olimpiarendezés, sőt az nemcsak sportszakmai, de gazdasági szempontból is messze sikeres volt – olvasható Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sport Alapítvány elnökének index.hu-n közölt elemzésében.

 

A közgazdász emlékeztet rá, hogy 1998 és 2004 között a görög gazdaság éves szinten átlagosan 4,2 százalékos GDP-bővülést produkált, míg Európa és az Egyesült Államok gazdasága a recesszió szélén egyensúlyozott. Ennek köszönhetően a munkanélküliség ebben a periódusban 12 százalékról 9-re csökkent, az éves GDP-mutató pedig 100 milliárd euróról 184 milliárdra ugrott, aminek eredményeképpen a görög államadósság évtizedes felfutása megállt, és 95 százalék körüli szinten stabilizálódott ezekben az években – annak ellenére is, hogy a költségvetés hiánya mindvégig átlagosan 4,7 százalék körül mozgott. 

Szalay-Berzeviczy Attila cikkében bemutatja, hogy a belpolitikai csatározások és különböző bürokratikus intézkedések következtében hogyan fordulhatott elő, hogy a rendezési jog elnyerését követő három évben vajmi kevés előrelépés volt tapasztalható, aminek végeredménye „egy átgondolatlan és mindenféle logikát nélkülöző, szétszórt olimpiai létesítményrendszer lett, amelyhez gyakorlatilag Athén teljes közlekedési infrastruktúráját fejleszteni kellett jelentős többletköltségek árán, miközben a város csak a még meglévő zöldterületekre építkezett a beígért rozsdaövezeti fejlesztések helyett”.

A cikk részletesen kitér arra, hogy mindezen nehézség ellenére az olimpia nagyon sok, hosszú távon maradandó pozitív változást hozott Athén életébe. Emellett nem elhanyagolható tény, hogy a szervezőbizottság 121,6 millió euró nyereséget termelt, amit az elszámolást követően a görög központi költségvetésbe fizetett be.

„A játékok előtt a görög főváros a tömegközlekedés és az infrastruktúra terén mutatta a legnagyobb elmaradottságot. Az idők folyamán 3 milliósra duzzadt nagyváros a kétezres éveket megelőzően csak egyetlen metróvonallal rendelkezett. Ennek alapjait még 1870-ben tették le, és utoljára 1957-ben fejlesztették. Az olimpia nagyon fontos lökést adott a régen esedékes légi, vízi és közúti közlekedésnek és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének. De sokat profitált a kultúra is” – olvasható az elemzésben, számos példával alátámasztva.

Szalay-Berzeviczy Attila aláhúzza, hogy az infrastrukturális fejlesztések jelentős részét nem az adófizetők pénzéből finanszírozták, hanem az Európai Unió és a magánszektor fizette. „Például az athéni repülőtér teljes, 2,2 milliárd eurós költségéhez az Európai Befektetési Bank 1 milliárd, a pénzügyi szektor 309 millió, a Repülőtéri Illetékek Alapja 286 millió, az Európai Unió 242 millió, a magántőke 198 millió euróval járult hozzá, miközben a görög költségvetésnek összesen 155 millió eurót kellett a projektbe invesztálnia. Az EU a metró és városi vasút fejlesztésére 1,3 milliárd, a városi körgyűrű megépítésére 475 millió, a villamosvonalak modernizálására és növelésére, valamint egyéb más közlekedési projektekre összesen 275 millió eurót adott Athénnak.”

A közgazdász szerint a görög gazdasági válság két tényezővel magyarázható: az egyes számú oka a fiskális fegyelmezetlenség, ami a katonai junta 1974-es bukása óta folyamatosan tetten érhető az országban. „1960-tól 1973-ig a görög gazdaság minden évet költségvetési többlettel zárt, aztán a hadsereg hatalomból való távozását követően Görögország 1981-ig folyamatosan 3 százalék alatti költségvetési deficitet produkált. Majd az uniós csatlakozást követően bedobták a gyeplőt a lovak közé. Ekkor megkezdődött a nagy jóléti költekezés és a korrupció korszaka.”

Második számú oknak az euró idő előtti bevezetését tartja: „Ma már mindenki pontosan tudja, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha egy ország úgy tér át a közös valutára, és mond le az önálló monetáris politikáról, hogy arra sem versenyképességi, sem fiskális szempontból nincs felkészülve. Az euró bevezetése fokozatosan növelte a görög gazdaságon belül a fajlagos bérköltséget, ami tovább fokozta a termelésben a görögök versenyképességi hátrányát, amely az import további erősödéséhez és az export gyors gyengüléséhez vezetett. Mindeközben pedig egyre drágább lett Görögországban turistáskodni.”

Szalay-Berzeviczy Attila végkövetkeztetésként megállapítja, hogy „mindezért a gazdasági drámáért a 2004-es athéni olimpia a számok és a gazdasági folyamatok tükrében aligha tehető felelőssé”.

A hihetetlenül részletgazdag, rengeteg számadatot tartalmazó, az összefüggésekre is rámutató cikket IDE KATTINTVA olvashatja el teljes terjedelmében.

A Magyar Olimpiai Bizottság továbbra is kiáll Magyarország olimpiai pályázata mellett!

„Vannak nemzeti ügyek, amelyek politikától függetlenek kellene, hogy legyenek!" - mondta el Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. „A Magya...

A Magyar Olimpiai Bizottság továbbra is kiáll Magyarország olimpiai pályázata mellett!

Aranyérmek, új csúcsok – hétvégi összefoglaló

A riói olimpikon Márton Anna nem talált legyőzőre az athéni világkupa-versenyen, csakúgy, ahogyan az ötkarikás bronzérmes Márton Anita sem a birmingha...

Aranyérmek, új csúcsok – hétvégi összefoglaló

„Szerencsések vagyunk, hogy két ötkarikás eseményt is rendezhettünk”

Lillehammer polgármestere, Espen Granberg Johnsen büszke arra, hogy a város egyre több szállal kötődik az olimpiai mozgalomhoz, amióta megrendezte a 2...

„Szerencsések vagyunk, hogy két ötkarikás eseményt is rendezhettünk”

Atlétika: egyéni csúcsokkal jelentkeztek be a fiatalok az EYOF-keretbe

A hétvégén rendezték a BOK (volt SYMA) csarnokban az atléták fedett pályás országos bajnokságát. A mezőnyben több mint 20, a bő győri EYOF-keretben is...

Atlétika: egyéni csúcsokkal jelentkeztek be a fiatalok az EYOF-keretbe

Páros műkorcsolyázóink indulhatnak az olimpiai kvalifikációs világbajnokságon

Az oberstdorfi Bavarian Open műkorcsolya- és jégtáncversenyen a párosok mezőnyében a Beklemisheva Daria, Magyar Márk kettős megszerezte a március végi...

Páros műkorcsolyázóink indulhatnak az olimpiai kvalifikációs világbajnokságon

Február 24-én búcsúztatják Katona Kálmánt

Február 24-én 14 órakor a Fiumei úti sírkert ravatalozójában, a római katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatják Katona Kálmánt, a kerékpárosok...

Február 24-én búcsúztatják Katona Kálmánt

„Európa egyik legjobb tornacsarnoka épül az EYOF-ra”

Fiatal tornászaink gőzerővel készülnek a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF). De nem csak a tornászok dolgoznak a sikerek reményében, h...

„Európa egyik legjobb tornacsarnoka épül az EYOF-ra”

A NOB-elnök szerint politikai célok vezérelték a budapesti olimpia aláírásgyűjtő ellenzőit

Thomas Bach szerint politikai célok vezérelték a budapesti olimpia ellenzőit, akik aláírásgyűjtésükkel komoly veszélybe sodorták a 2024-es magyar fővá...

A NOB-elnök szerint politikai célok vezérelték a budapesti olimpia aláírásgyűjtő ellenzőit

Rövidpályás gyorskorcsolya és nyári EYOF-előzetes a MOB legújabb sportmagazinjában

Kedden 18:00 órától ismét jelentkezik a Magyar Olimpiai Bizottság sportmagazinja a Sport1 Televízióban. A műsorban többek közt a győri EYOF-ról, a Tél...

Rövidpályás gyorskorcsolya és nyári EYOF-előzetes a MOB legújabb sportmagazinjában

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube