1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Nem ér a nemem!

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Egy nő ne bohóckodjon futball-labdával, egy férfi meg ne mutogassa a szőrös lábát az úszómedencében – hallottuk idén oly sokszor a női labdarúgó-vb és a kazanyi vizes világbajnokságon először versenyző szinkronúszó vegyespárosok kapcsán. De mitől nőies egy sport – és mitől válik tiltott területté a hölgyek számára? A témát Csepelyi Adrienn járta körbe a Sport 2015 évkönyvben megjelent írásában.

„Fantasztikus sakktehetsége van, de csak egy nő. Mindennek oka a női szellem fogyatékossága. Egyetlen nő sem bír ki egy hosszabb küzdelmet. Évszázadok és évszázadok szokásai ellen küzd” – mondta Garri Kaszparov 1990-ben Polgár Juditról. A folytatást ismerjük – de ne gondoljuk, hogy manapság már nem hangozhatnak el effajta kijelentések a sportvilágban. „Veszít kislányos bájából” – írta a kemény edzések miatt izmosodó Hosszú Katinkáról nemrég az egyik napilap sportrovata. Mintha a világ legjobbjának választott úszónő feladata annyi volna, hogy rajtkőre álljon és bájologjon, hogy pontozással megnyerje a 200 vegyes döntőjét!

„Ha valaki jobban odafigyelt, felfedezhetett egy-két, férfiaktól ellesett trükköt is: az első félidőben például a szőke lyoni középpályás szépség, Megan Rapinoe szöglet előtt lazán kicsapta a kicsapnivalót az orrából, a bájos wolfsburgi kisasszony, Lina Magull pedig a hajrában nyugtázta velős köpéssel, hogy időhúzásért sárga lapot kapott.” E szavakkal „ünnepelte” a sportnapilap, hogy Jakabfi Zsanett a Wolfsburg csapatával 2013-ban megnyerte a Bajnokok Ligáját. Ugyanez elképzelhetetlen volna egy kézilabda BL-cím esetében. De vajon miért vagyunk elnézőbbek bizonyos sportágakkal szemben? A válasz szorosan összefügg a gender fogalmával és annak változásával.

A gender, azaz társadalmi nem azon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár. Azok a sztereotípiák, amelyek át- meg átszövik mindennapjainkat: a fiúk nem sírnak, nem hordanak rózsaszínt és nem babáznak. A lányok hisztisek, nem értenek a vezetéshez, ügyetlenek a labdával. A konszenzus az, hogy a nők törékenyek, nem túl izmosak (de azért férfiszemnek tetszetősek), visszahúzódóak, nem valami kompetitívek, az egyéni sikerek helyett a család működtetése és összetartása a fő boldogságforrásuk. Az élsport ennek a tökéletes ellentéte: az edzések a tűzhely mellett töltendő órák rovására megy, az izmok nem férnek bele a nőideál eszményképébe – s a férfiak nagy része nehezen tudja kiverni a fejéből azt az alaptézist, hogy a nők azért mennek fel a sportpályára, hogy az ellenkező nemnek tessenek és megfeleljenek. Pedig a válasz arra, hogy miért kell egy nőnek súlyt emelnie, bokszolnia vagy rögbiznie, pont annyira kézenfekvő, mint a férfiaknál: azért, mert élvezi.

Talán sehol sem jelenik meg olyan eklatánsan a gender-elmélet, mint a sportvilágban: az élsport vitathatatlanul hímsoviniszta „iparág”, a sportsajtót férfiak írják férfiszemszögből – az ősöreg sztereotípia szerint férfiaknak. Ez utóbbi persze már rég nem igaz, hiszen rengeteg nőt érdekel mélységeiben is a sport, ám gyakran épp a hímsoviniszta hangnem az, ami miatt nem szívesen olvassák a sportlapokat. „Szavazz az Eb legjobb csajára! Szép gólt lőtt a szexi kézilabdás! Elképesztő teste van a világbajnoknőnek!” – ismerős szalagcímek, ugye? De nem csak a sajtó hímsoviniszta: néhány éve még Sepp Blatter FIFA-elnök is azt javasolta: a nők futballozzanak testhez simuló, rövid dresszekben, hogy több nézőt nyerjenek meg a szakág számára.

A kanadai futball-világbajnokság kapcsán ismét terítékre került a férfias-nőies sportágak témaköre. Míg hazánkban a labdarúgás a maszkulinitás non plus ultrája, addig számos országban már-már nőies, de legalábbis épp oly semleges sportágnak számít, mint nálunk a kézilabda. Az Egyesült Államokban – ahol a jóval keményebb amerikaifutball taszítja cheerleader-sorba a hölgyeket – a labdarúgás női ága egyértelműen és jól kimutathatóan népszerűbb a férfiváltozatnál. De a francia sportnapilapnak, a L’Equipe-nek sem okozott gondot a vb-n, hogy „Kék Tornádó” címmel hozza címlapon a Les Bleues Mexikó felett aratott fölényes győzelmét.

A gender-fogalom szerencsére folyamatosan változik. Az idei vb legnagyobb szenzációja az volt, hogy „egyenes adásban” lehettünk szemtanúi, amint a velejéig hímsoviniszta angol futballtársadalom nem csupán elfogadja, de őszintén ünnepli női válogatottját. A vb előtt senki sem adott túl sok esélyt Mark Sampson csapatának, a mindössze harminckét esztendős walesi szakvezető azonban váltig állította: együttese bárkit képes megverni. Amikor Anglia az elődöntőben kiejtette a házigazda – s egyben nem túl titkos favorit – Kanada válogatottját, a hírhedten vitriolos tollú (és ugyanennyire férfiközpontú) angol sajtó bátortalanul bár, de a női csapat mellé állt. A Japán elleni tragikus elődöntőt, amelynek hosszabbításában Lucy Bronze szerencsétlenül sikerült felszabadításából öngól született, már rekord mennyiségű ember követte a televízióban. Az utolsó pillanatban, balszerencsével elbukó csapat képe persze ideális az angol néplélek futballképének szempontjából, ám ekkor jött Samspon, aki – sutba dobva minden gender-sztereotípiát – könnyezve magyarázta el az újságíróknak a sajtótájékoztatón, hogy játékosai hősök, különös tekintettel Lucy Bronze-ra.

A hisztis José Mourinhóhoz meg a folyton reklamáló Arsene Wengerhez szokott angol zsurnaliszták azon kapták magukat, hogy lelkesedni kezdtek. Amikor pedig a bronzmérkőzésen Anglia legyőzte az ősi rivális – egyben a legnagyobb esélyesek egyikének kikiáltott – Németország együttesét, már egy egész nemzet ünnepelt: a lapok címoldalon hirdették, hogy Anglia nemzeti tizenegye a legnagyobb sikerét érte el az 1966-os világbajnoki cím óta. A női labdarúgás anyagi támogatását növelték, a nézőszám emelkedett, ez pedig az utánpótlás megsokszorozódása mellett több szponzort, jobb feltételeket eredményez – ami újabb, akár nagyobb sikereket sejtet. Pedig az angol női futball komoly hendikeppel indult: az FA 1921-ben kitiltotta a nőket a szövetség pályáiról. A verdikt 1970-ig érvényben maradt, ellehetetlenítve a fejlődést. Mindezt azért, mert a világháborúból visszatérő férfiak zokon vették, hogy a futballpályán őket pótló hölgyek időközben népszerűbbek lettek náluk. Németországban e szavakkal tiltották be 1955-ben (nem sok sikerrel) a női futballt: „A hölgyek vonzó külseje, teste és lelke javíthatatlan károsodást szenved, idomaik nyilvános mutogatása pedig a morál és a tisztesség elleni vétek.”

Az egyes sportágak – a területi és szociális diverzitás mellett egyetemesen is – máshol tartanak a gender-skálán: míg a női futball az út elején jár, a női tenisz már az anyagi egyenjogúságot is kivívta. A társadalmi egyenjogúság terén élen járó országokban rendre sikeresebbek a nők a „férfias” sportágakban, míg máshol még meccsre sem mehetnek. Elkötelezett harcosok azonban mindenütt akadnak, s az áttörést gyakran egyetlen ember állhatatossága hozza meg: Kathrine Switzert például 1967-ben még komolyan inzultálták, amikor első nőként hivatalosan is elindult a bostoni maratonon – ma pedig elég végigtekinteni bármelyik városi futóverseny mezőnyén, hogy lássuk, mennyit változott a helyzet.

Gender-szempontból igazán különleges volt a 2015-ös esztendő, hiszen azt is megfigyelhettük, milyen, amikor a hímsovinizmus nem a női, hanem a férfisportolók létjogosultságát vitatja egy sportágban. Harminc esztendővel az után ugyanis, hogy a szinkronúszás 1984-ben bekerült az olimpiai versenyszámok közé, a Nemzetközi Úszószövetség úgy határozott: a kazanyi vizes vb-n már vegyes párosok is indulhatnak, 2021-től pedig csapatban is megnyílik az út a férfiak előtt.

A helyzet legnagyobb komikuma, hogy a szinkronúszás eredetileg férfisportágként indult az 1800-as években, aztán folyamatosan femininné vált – már legalábbis a világ szemében. Aki szerint ugyanis a légies mozdulatok nem kőkemény izommunka eredményei, az legfeljebb az Esther Williams nevével fémjelzett hollywoodi filmek tömegjeleneteiben láthatott szinkronúszást. A sportág korábbi elnevezése, a vízibalett remekül jelzi, hogy a testhez simuló jelmezek miatt nőiesnek bélyegzett baletthez hasonlóan a szinkronúszás is elképesztő fizikai teljesítmény.

A női mezőnyt évek óta uraló orosz szövetség mégis kiakadt a döntésen. Vitalij Mutko orosz sportminiszter szerint ez tisztán női sport, és csupán a vetélytársaik nyomására indulhatnak benne férfiak is. Ehhez képest a történelmi világbajnokságon arany- és ezüstérmet is nyert a Darina Valitova, Alekszandr Malcev duó. Malcev ráadásul csavart egyet a gender-kérdésen, amikor a Vörös Hadsereg egyenruháját másoló dresszben vonult ki a medence partjára. Mint mondta, ezzel szerette volna hangsúlyozni, hogy a párosnak van egy férfi és egy női tagja, a katonaság ugyanis a maszkulinitás csúcsa. Hogy ez fricska volt-e vagy túlkompenzálás, azt nehéz eldönteni.

A helyzet egyelőre nem túl fényes, de azért korántsem reménytelen. Van ugyanis valami, ami képes felülírni a gender-sztereotípiákat: a győzelem. A nyolcvanas évek elején Magyarországon a női röplabda és kézilabda megítélése közel azonos volt. A sikerek azonban a női kézilabdát napjainkra a legnépszerűbb sportágak közé emelték – s a szakágba így beáramló pénz hatványozta a sikereket. A női vízilabda esetében is megfigyelhető a pozitív változás, az éremhalmozó női kajakozóknak pedig már rég nem ironizál senki a vállszélességükön.

A sport tehát a társadalom leképeződése, de egyben irányadó is lehet: megmutatja, hogy végső soron semmi más nem számít, csupán az, hogy mindenkit objektíven, a teljesítménye alapján ítéljenek meg. Ehhez persze az se árt, ha engedik versenyezni.

(Sport 2015/Csepelyi Adrienn, fotó: MTI/Kovács Anikó)

Íme a MOB október 14-én elfogadott új alapszabálya

A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése október 14-én, ellenszavazat nélkül elfogadta a szervezet új alapszabályát. A dokumentum a MOB honlapjáról inne...

Íme a MOB október 14-én elfogadott új alapszabálya

Közép- és Délkelet-európai olimpiai bizottságok vezetői találkoztak Szlovákiában

Kulcsár Krisztián MOB-elnök és Vékássy Bálint főtitkár személyében kétfős magyar delegáció vett részt azon a szlovákiai találkozón, amelyen Közép- és ...

Közép- és Délkelet-európai olimpiai bizottságok vezetői találkoztak Szlovákiában

Téli olimpia 2026: a svájci kormány egymilliárd frankot ígér

A svájci szövetségi kormány arról határozott szerdán, hogy egymilliárd frankos (267 milliárd forint) állami támogatást nyújt a szervezőknek, amennyibe...

Téli olimpia 2026: a svájci kormány egymilliárd frankot ígér

Ünnepélyesen átadták a Hidász utcai mobilistállót

Kedden ünnepélyes keretek között adták át az EMMI és az NFM támogatásával épített mobilistállót a Hidász utcai Honvéd lovardában. Az eseményen, illetv...

Ünnepélyesen átadták a Hidász utcai mobilistállót

Meghívásos pályázaton dől el a 2026-os téli olimpia helyszíne

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ismertette a 2026-os téli olimpia pályáztatási folyamatát, mely a korábban megszokottakhoz képest jóval rövidebb és ol...

Meghívásos pályázaton dől el a 2026-os téli olimpia helyszíne

A MOB főtitkára a szervezet közgyűlésének döntéseit ismertette a köztévében

Az m1 hírcsatorna vendége volt vasárnap este a MOB főtitkára, Vékássy Bálint. A sportvezetőt a szombati közgyűlés apropójából az alapszabály-módosítás...

A MOB főtitkára a szervezet közgyűlésének döntéseit ismertette a köztévében

Bánhidi Ákos: „Ez egy nagyon kiélezett sportág”

Félidejénél tart a rövidpályás gyorskorcsolyázók olimpiai kvalifikációs világkupa-sorozata. A két európai állomás sikereket és olyan eredményeket is h...

Bánhidi Ákos: „Ez egy nagyon kiélezett sportág”

A női sportvezetők szerepéről tanácskoztak Litvániában, a NOB és a MOB képviselőivel

Thomas Bach NOB-elnök mellett Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke és Kelemen Ildikó, a MOB Nők a Sportban Bizottságának vezetője is részt vett azon a viln...

A női sportvezetők szerepéről tanácskoztak Litvániában, a NOB és a MOB képviselőivel

Alapszabályt is módosított a MOB közgyűlése

A május 2-ai tisztújítás óta első alkalommal tartott közgyűlést Kulcsár Krisztián vezetésével a Magyar Olimpiai Bizottság, október 14-én. A hazai ötka...

Alapszabályt is módosított a MOB közgyűlése

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube