A norvég kormánykoalíció kisebbik pártja már májusban úgy döntött, hogy nem áll be a pályázat mögé, most pedig a nagyobbik kormánypárt is ekképp döntött.

„A döntés egyáltalán nem volt meglepetés a számomra. Tisztán politikai döntés született. Egy kisebbségi kormány nem vállalja fel azt a kockázatot, hogy feladja a koalíciót egy olyan projektért, amelynek pozitív hatása csak a következő választás után érződik majd” – mondta az AP hírügynökségnek adott interjúban Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.

„Mindez rámutat, hogy politikai döntés született, és ezért nagyon sajnáljuk a norvég sportot, valamint a norvég atlétákat” – fogalmazott a német sportvezető, majd rámutatott: a téli olimpiára nehéz idők várnak.

„Eleve kevesen pályázhatnak rá a földrajzi adottságok miatt, továbbá a világban uralkodó pénzügyi helyzetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül.”

Thomas Bach ugyanakkor sokadszorra leszögezte, hogy az olimpiai rendezés nem feltétlenül veszteséges, és nem abból kell kiindulni, hogy Szocsiban 51 milliárd dollárt költöttek el a beruházásokra.

„Kommunikálni, kommunikálni, kommunikálni kell azt, hogy kétféle költségvetés létezik, és csak az egyik vonatkozik közvetlenül a játékok rendezésére. Azt viszont meg kell néznünk, hogy hogyan csökkenthetjük a játékok menedzselésének és a kandidálásnak a kiadásait.”

Oslo visszalépése azt jelenti, hogy vagy a kazahsztáni Almatiban, vagy a kínai Pekingben rendezik a 2022-es téli olimpiát, tehát a 2018-as pjongcsangi téli és a 2020-es tokiói játékok után harmadszorra is Ázsia lesz a házigazda, ami szembemegy a NOB rotációs elvével.

„Való igaz, Ázsia felemelkedőben van, ami sportszakmai és gazdasági okokkal is magyarázható” – tette hozzá a NOB első embere.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság július 31-én dönt a rendező személyéről.


(MOB)