Páni Róbert (a képen), a nemzeti együttes edzője szerint fiatalokból álló csapatunk nagyon hasznos tapasztalatokat szerzett a versenyen, csupán egyetlen idősebb játékost vittünk magunkkal.

- Gyakorlatilag utánpótláscsapattal utaztunk ki a versenyre, túlnyomó többségben voltak a tizen- és huszonéves fiatalok az együttesben, akik a felnőtt válogatottakkal szemben is nagyon jól megállták a helyüket – mondta a szakember.

- Mennyire volt erős a mezőny?

- Közepes erősségűnek mondanám, a csoportküzdelmek során volt egy szoros vereségünk, ezt követte egy szoros győzelem, majd a paralimpiai hatodik Algéria hat góllal megvert ugyan minket, de három gólt az utolsó másfél percben kaptunk, amikor már nagyon fáradtak voltak a fiúk. Ezen a mérkőzésen játszottunk egyébként a legjobban, a srácokon nem volt teher, az esélytelenek nyugalmával és felszabadultságával nagyon szép dolgokat mutattak be. Utána Venezuelát legyőztük, a helyosztón pedig kikaptunk Katartól, amelyet a csoportmérkőzésen egy góllal megvertünk, de a végére mentálisan nagyon elfáradt az egész csapat. A férfi válogatottnál most zajlik az évek óta halogatott generációváltás, jelenleg az újoncok beépítése az elsődleges feladat.

- Ősszel itthon, az egri tornán szerepel a csapat, hogyan alakul addig a program? Egerben a női válogatottnak is szurkolhatunk.

- Az egri torna előtt a női válogatottal szeretnénk részt venni a moszkvai tornán, a fiúkkal jó lenne eljutni Szófiába. Ezen kívül szeretnénk a férfi csapattal A csoportos ellenfelekkel, a szlovénokkal, csehekkel együtt edzeni. Jó a kapcsolatunk ezekkel az országokkal, remélem, összejön a közös felkészülés. B csoportosként szakmailag sokat jelentene nekünk pár együtt töltött nap. A C csoportban szereplő horvátok is jelezték, hogy szívesen edzenének velünk, természetesen ennek a lehetőségnek is örülünk.

- Marseille-ben a fiatalok között voltak-e olyanok, akik húzóemberei lehetnek az új, komoly célokért küzdő férfi válogatottnak?

- Még nagyon az út elején járunk ahhoz, hogy ilyesmiről lehessen beszélni. Motivált, lelkes fiatalok alkotják az együttest, akik között vannak nagyon tehetséges srácok, akik valóban sokra vihetik, de ehhez még évekre van szükségük. Az látszott Marseille-ben is, hogy jó képességű játékosaink vannak, de a nagy tornákon sokszor az dönt, hogy ki, meddig bírja mentálisan a terhelést. Minél komolyabb versenytapasztalattal rendelkezik valaki, annál később fárad el mentálisan, ezért lenne nagyon fontos, hogy minél több mérkőzést játsszunk idegen környezetben, ismeretlen ellenfelekkel.

- Mennyi esélye lehet a férfi válogatottnak a riói kvóta megszerzésére?

- Nagyon korai még erről beszélni. Van esélyünk egy jó csapat kialakítására, de ezeknek a srácoknak nagy teher lenne, ha már most Rióról beszélnénk. Képességeik alapján alkalmasak szép nemzetközi eredmények elérésére, de most még nem lehet ilyesmit elvárni tőlük. Az athéni paralimpiai részvételünk, ami az eddigi utolsó volt a sportág történetében, tíz évi kemény munka eredménye. A cseheknek is volt egy jó csapatuk, utána lezuhantak a C csoportig, ahonnan hat év alatt jöttek vissza az A csoportba, és most van olyan válogatottjuk, amely képes lehet ismét eljutni a paralimpiára. Nagyon erős a nemzetközi mezőny, egy-egy mérkőzésen is sokszor apróságok döntenek, mi most az alapozásnál tartunk.

- És a női csapat?

- A lányok négy éve együtt játszanak, együtt edzenek, ez egyre inkább látszik a játékukon is. Egyelőre még B csoportosak, a következő Európa-bajnokságon az ő vállaikra már lehet pakolni egy kis terhet.

(Forrás: Bernau Péter)