1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Párizs 1924 beszámoló

Összekalapozták a részvételi költséget

Párizst sokszor úgy emlegetik, mint a földkerekség fővárosát. Ez az elnevezés talán 1924 nyarán illett leginkább a városra, ekkor ugyanis a világ sportolóinak a találkozóhelye lett. Soha nem látott tömeg – 44 ország több mint háromezer versenyzője, sok száz vezető, újságíró és megszámlálhatatlan turista – szállta meg. Ritkaság, hogy egy város kétszer rendezzen olimpiát. Párizs esetében ez azért történt, mert Pierre de Coubertin megkérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy a modern olimpiai eszme feltámasztásának 30. évfordulóját olyan olimpiai játékokkal ünnepeljék meg, melyet az a város rendez, ahol az ókori játékok újraszervezése megkezdődött. Az elnök kérését a NOB 1921 júniusában tárgyalta, és elfogadta, így lett Coubertin szülővárosa ismét házigazdája az olimpiának. Ezen az ülésen döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság többek között a téli olimpiák sorsáról is. Eredetileg úgy foglaltak állást, hogy az 1924-ben Chamonix-ban rendezendő versenyek nem lesznek olimpiai jellegűek, de később a határozatot visszavonták, így az lett az első téli olimpia. Ha már a rendeleteknél tartunk, még egyet érdemes megemlíteni. A Francia Olimpiai Bizottság javaslatot tett a NOB-nak, hogy vezessenek be egy, a nemzetek számára kiírt hivatalos pontversenyt, oly módon, hogy a győztes 10, a második 5, a harmadik helyezett pedig 4 pontot kapjon, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban elvetette ezt az ötletet. Közismert, hogy az olimpia – eredeti kiírása szerint – egyének, és nem országok versenye. Ettől függetlenül azóta is készítenek sokféle kimutatást az egyes nemzetek szerepléséről, úgynevezett nem hivatalos pontverseny névvel, ami – úgy tűnik – nagyon is hivatalos.

Félelem a franciáktól

A párizsi olimpiát Gaston Doumergue köztársasági elnök nyitotta meg, díszlövés, galambok röpülése és tömeges éneklés kíséretében. Ünnepélyesen felhúzták az olimpiai zászlót, amely most tényleg az öt világrész békés versengését szimbolizálta. Ezen az olimpián ugyanis már részt vehettek a háborúban vesztes hatalmak. Németország ugyan – a Ruhr-vidéki feszült helyzet miatt – még nem volt jelen, de mi, magyarok, már képviselhettük nemzetünk színeit. A békés versengést időnként megzavarták különböző incidensek (nacionalista és soviniszta tüntetések, elfogult bíráskodás stb.), melyek közül a legsúlyosabb talán az volt, hogy leszedték és összetépték az olimpiai zászlót. Máig nem tudni, kik voltak, az is lehet, hogy valami magányos őrült, mert előzőleg – 1920-ban Antwerpenben – ugyanígy meggyalázták a NOB zászlaját.

A magyar sportküldöttség – a mostoha anyagi viszonyok ellenére – elég népes volt, és a körülményekhez képest megállta helyét a pályákon, valamint az egyes sportágak zsűrijében. Némi aggódással tekintettünk az olimpia elé, mivel a néhány évvel ezelőtti háborús ellenség volt a rendező. Így írt erről a korabeli tudósító: "Féltünk, hogy a francia nép és annak hivatalos körei, különösen a Francia Olimpiai Bizottság részéről nem lesz-e ellenséges a hangulat, legalábbis bizalmatlansággal és kelletlenül fogadnak bennünket. Megérkezésünk után azonnal megállapíthattuk, hogy ez az aggodalom teljesen alaptalan volt. Ugyanis semmiféle fogadtatásban nem volt részünk." Ez a közömbösség azonban nem a magyaroknak szólt, a franciák minden más nemzetbeli küldöttséget hasonlóan hidegen – bár udvariasan – fogadtak, és magára hagytak. A magyar vezetők mindazonáltal feltalálták magukat, és a leggyakoribb ügyfelei voltak a Grammont-beli olimpiai irodának, ahol készségesen megkaptak mindent. Még ingyenjegyet is. Ahogy az egyik szakvezető írta: "A pénztáraknál összesen két magyar turista váltott csak jegyet, aki hazulról ment oda, mert mindenkinek tudtunk valami olyan funkciót juttatni, ami feljogosította őt a tiszteletbeli belépésre".

Bélyeggel a részvételért

A rendezés most jónak volt mondható, nem úgy, mint az első párizsi olimpián, amely a "zűrzavarok olimpiája" – nem túl megtisztelő – jelzőt kapta. Szerencsére, 1924-ben nem rendeztek éppen világkiállítást is Párizsban, és ekkorra felépült a Colombes-i stadion is, ahol a legfontosabb sportágak versenyeit már egy helyen tudták lebonyolítani.

Mint minden olimpiának, a párizsinak is voltak kiemelkedő alakjai. Első helyen kell említenünk Paavo Nurmi nevét, aki egymaga öt aranyérmet nyert, és ezzel valóban a világ legnagyobb futója lett, ahogy azt gyermekkorában eltervezte. Mező Ferenc így emlékezett rá: "Nyugodt, egyenletes lépésekkel tör a cél felé, biztos a dolgában, néha rápillant versenykarórájára, hogy az előre megállapított részidőket ellenőrizze. Arckifejezése mintha arra mutatna, hogy sajnálja ellenfeleit, miként az ógörög világban az ökölvívó Melankómasz, aki sohasem ütött, hanem előretartott karral védekezett, és így kifárasztotta, sőt a küzdelem feladására késztette versenytársait. De hogy az ókornál maradjunk: ott a rövid távú stadionfutás győzteséről nevezték el az olimpiát, a párizsinak viszont a Nurmi-olimpia nevet kell adni."

Mint már említettük, a magyar csapat kiküldetését minden fórumon szükségesnek tartották, de a pénztárcák igen nehezen nyíltak ki. Ezért különböző gyűjtőakciókat találtak ki. A Magyar Atlétikai Szövetség például kiadta az ország első sportbélyegét: a Ripszám Henrik festőművész tervezte levélzáró bélyeget 1000 koronáért árulták, azzal a céllal, hogy "atlétáink kultúránkhoz mérten tudjanak felvonulni a párizsi olimpián." A sport legfőbb vezetése pedig kétnapos gyűjtést szervezett a Koronaherceg utcától a Gellért Szállóig kitett urnákban. Végül összeállt a szigorúan válogatott csapat, amelytől sokat várt a hazai közvélemény, annál is inkább, mert ekkorra már lezajlott a labdarúgótorna, amelyből kiestünk. Pedig nagy mellényünk volt, a hazai sajtó biztosra vette győzelmünket, azt írták: "ezt a futball-tornát a magyaroknak találták ki." Jól is indultunk, a lengyeleket leléptük 5:0-ra, de azután jött a váratlan és megsemmisítő vereség a lebecsült egyiptomi válogatottól, és ez ,,egyiptomi csapás"-ként került a sporttörténelembe. Füstbe ment tehát egy szép terv, mint ahogy számos reményünk szertefoszlott más sportágakban is. Birkózóinkat helyenként csúnyán lepontozták, ennek ellenére kötöttfogásban szereztünk egy ezüst- és egy bronzérmet meg három helyezést. Vízilabdázóink hosszabbításban legyőzték a négyszeres olimpiai bajnok briteket, fáradtan viszont a belgáktól már kikaptak, és ötödikek lettek.

Somfay olimpiai bajnoknak tartotta magát

Atlétáinktól szintén sokat vártunk, végül egy ezüstéremre futotta, amely azonban lehetett volna akár arany is. Máig tisztázatlan körülmények között Somfay Elemérnek 6 tized másodperccel rosszabb időt mértek 200-on, és így két ponttal a finn címvédő mögött második lett ötpróbában. A magyar csapatvezetőség nem nyújtott be óvást, de Somfay önmagát olimpiai bajnoknak tartotta, még a sírjára is azt íratta. 4x100-as váltónk átlagos formáját megfutva negyediknek ért célba, Gáspár Jenő viszont önmagát felülmúlva ötödik lett magasugrásban.

Botrányos körülmények között elvesztettük a kardcsapatbajnokságot. Miután győztünk az angolok, a franciák, a hollandok és cseszlovákok ellen, a döntőben Olaszországgal vívtunk. "Sima ügynek" látszott a győzelem, miután 5:2-re vezettünk. Lassan feljöttek a taljánok és 6:5-ös vezetésüknél egy furcsa asszó pszichésen kizökkentette a magyar csapatot. Pósta Sándor olasz ellenfele ugyanis a zsűri segítségével sorra szerezte pontjait, holott egyetlen találatot sem vitt be. Pósta viszont hiába szúrta meg az olaszt, a vezetőbíró nem látott találatot, így kiegyenlítettek, és 8:8-as végeredménnyel, jobb találataránnyal elnyerték a csapataranyat. Ez a győzelmünk sajnos elúszott, már csak az egyéniben bízhattunk. Itt a döntőbe három magyar került be (Garay, Pósta, Schenker), akik sportszerűen, de nem túl ésszerűen "keresztbe verték" egymást. Az olaszok viszont félretéve a morális skrupulusokat, és praktikusan leadták a csörtéket Pulitinak, de olyan arcátlanul nyiltan, hogy a zsűri ─ Kovács György óvására ─ kénytelen volt Pulitit kizárni a versenyből. Az olaszok erre visszaléptek, és végül ─ hármas holtverseny után ─ Pósta Sándor lett az olimpiai bajnok. A magyar zsűritagot ezután provokálta Puliti, és tízmenetes párbaj után múlt csak el az olasz-magyar háború.

Az ország legnyugodtabb embere

Halasy Gyula holtversenyben lett aranyérmes az agyaggalamblövő versenyben: a finn Huberrel azonos eredményt ért el. Következett a "szétlövés". Halasy – akiről Krúdy azt írta később, hogy "az ország legnyugodtabb embere" – tízből tízszer talált, aztán indult az öltözőbe újabb lőszerért. De már út közben utolérte a hír: a finn elhibázta az első lövést, így ő az olimpiai bajnok!

Nagy sajtója volt már itthon Tary Gizella színésznőnek, aki a Fodor-vívóintézetben úgy megtanult vívni, hogy Santelli mester javaslatára, és gyűjtőakciója eredményeként benevezték a tőrvívásba. Nem okozott csalódást: a hatodik helyre vívta be magát. Ennél is többet jelentett azonban, hogy ő volt első női olimpikonunk.

Mint ahogy a Hajós Alfréd, Lauber Dezső kettős is elsőnek szerzett díjat a művészeti olimpián hazánk fiai közül. "A párizsi szellemi olimpiász magyar bajnoka" felcímmel számolt be az eseményről a Sporthírlap. Hajós Alfréd impozáns stadiontervét ezüstéremmel tüntette ki ugyan a zsűri, de mivel az első díjat nem adták ki, így ez olimpiai győzelemnek könyvelhető el. Kétszeres úszó aranyérmesünk tehát a művészeti olimpián is elsőnek "úszott" be, s a példátlan teljesítmény világszerte szenzációként szerepelt a médiában (az ellenfelek nélkül induló Néró császárt nem számítva Hajós az egyetlen az olimpia egyetemes történetében - beleértve az ókori viadalokat is -, aki a sport- és művészeti versenyen is érmet tudott nyerni).

Mindent összevetve, a magyarok párizsi szereplését a közvélemény sikeresnek és hasznosnak ítélte, különösen azért, mert a háború után ellenünk felállított "sportblokádot" ezen az olimpián végleg sikerült felszámolni. Horthy Miklós kormányzó a budai Várban fogadta a sportembereket, ahol beszédében kijelentette: "a magyar nemzetnek óriási szüksége van önökre."

Hosszú távon gondolkodni

Eddigi legsikeresebb nyári ifjúsági olimpiáját élhette meg a magyar delegáció Buenos Airesben: versenyzőink 12 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzéremmel zárt...

Hosszú távon gondolkodni

Hazaérkezett az ifjúsági olimpiai csapat

Buenos Airesből megérkezett Budapestre az ifjúsági olimpián szereplő magyar csapat. A fogadásukra a családtagokon kívül barátok, rajongók, sportvezető...

Hazaérkezett az ifjúsági olimpiai csapat

Hetvenkilenc ok az ünneplésre

Az ifjúsági olimpiák történetének eddigi legjobb szereplését produkálta a magyar delegáció Argentínában. Érzelmekből nem volt hiány, és az érmek is sz...

Hetvenkilenc ok az ünneplésre

A 25 esztendős Magyar Edzők Társaságával kötött partnerséget a MOB

Idén ünnepli fennálásának 25. évfordulóját a Magyar Edzők Társasága. A negyed évszázados jubileum alkalmából a MET díszközgyűlést tartott a Testnevelé...

A 25 esztendős Magyar Edzők Társaságával kötött partnerséget a MOB

Bacsa Pétert beválasztották a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezető testületébe

Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnökét, a hazai világbajnokság szervezőbizottságának beválasztották a nemzetközi szövetség (UWW) ...

Bacsa Pétert beválasztották a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezető testületébe

Ismét Budapesten a világ legjobb birkózói - főpróba Tokióra

Az elmúlt években 2013-ban az összes, 2016-ban a nem olimpiai súlycsoportok világbajnokságát rendezték meg Budapesten. Szombattól ismét a világ legjob...

Ismét Budapesten a világ legjobb birkózói - főpróba Tokióra

Elbúcsúzott Buenos Aires, Dakar átvette a stafétát

A csütörtök esti (magyar idő szerinti péntek hajnali) záróünnepéllyel befejeződött a III. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékok Buenos Airesben. A következő...

Elbúcsúzott Buenos Aires, Dakar átvette a stafétát

Turi György: Késely Ajnának Egerszegi Krisztina sugározza a lelki pluszt

Késely Ajna azt mondta az olimpia.hu-nak, azért ment Buenos Airesbe, hogy „azt érje el, mint Egérke Barcelonában, a három aranyat". Elérte. A háromszo...

Turi György: Késely Ajnának Egerszegi Krisztina sugározza a lelki pluszt

Bringás éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

Az érmek tekintetében a kerékpáros leányok - Vas Kata Blanka és Buzsáki Virág - öt számból álló csapatversenyében szerzett bronzzal zártuk az ifjúsági...

Bringás éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174

Hírlevél feliratkozás



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube