Január közepén került nyilvánosságra, hogy Skaliczki Lászlót jövőre Juan Carlos Pastor váltja a Pick Szeged kispadján. Azóta a klub, ahogy az ilyenkor lenni szokott, megkezdte az építkezést a következő évre. Miközben a háttérben az igazolásokról szólnak a hírek, addig a következő két hónapban a bajnoki rájátszás és a Magyar Kupa döntője vár a csapatra.

- Speciális helyzet alakult ki nálunk, én még ilyennel nem találkoztam, főleg nem ilyen korán. Mióta nyilvánosságra került, hogy új csapat épül, vannak időszakok, amikor a mostani munka már kevésbé fontos, mert a jövő építése zajlik. Bár nem könnyű, természetesen elfogadom ezt a helyzetet, és remélem, hogy a csapatban továbbra is lesz olyan tartás, hogy a játékosok a jelenre koncentrálnak, mert a lehetőségekkel, a sansszal akkor kell élni, amikor ott van előttünk. A terepasztalon bárki fel tudja állítani a haderőt, képes irányítani a háborút, de a csatákat, az ütközeteket most kell megvívni a következő két hónapban, most derül ki, mit ér ez az idény valójában - mondta Skaliczki László a kézi.hu-nak.

- A Bajnokok Ligája küzdelmeitől a nyolcaddöntő után búcsúzott a Szeged az elmúlt hétvégén. Azóta majdnem egy hét, hogyan értékeli a csapat teljesítményét?

- A kitűzött minimális célt elértük, és ez dicséretes, de a csoportkörben voltak olyan mérkőzések, szakaszok és momentumok is, ahol nem sikerült jól játszanunk, jó döntéseket hoznunk. Hullámzó teljesítményt nyújtottunk. A támadójátékunkban a folyamatosság, a precizitás nem érte el azt a szintet, amit az ellenfeleink játszottak, ebből adódóan a védőjátékunkban is hibák adódtak. Hiányzott a kellő agresszivitás a védekezésünkből.

- Az utolsó szakaszban, a Kielce elleni párharcban, annak ellenére, hogy nem sikerült a továbbjutás voltak szép pillanatok.

- Mindkét mérkőzésen igyekeztünk megvalósítani a taktikánkat, de hoztunk rossz döntéseket és szerencsénk sem volt bizonyos periódusokban, ráadásul két fontos emberünket is elveszítettük, Blazevicset a védelemből és a csapat leggólerősebb átlövőjét, Sulcot a támadásból. A kieső játékosokat pedig ebből a keretből, erről a kispadról nagyon nehéz a hasonló szinten pótolni. Ezt már nem bírtuk el, de a hazai győzelmünk, amikor az addig százszázalékos lengyeleket legyőztük, és hogy mindezek ellenére kint is szoros meccset tudtunk játszani, megszépíti a búcsút.

A szegediek a második helyen zárták a bajnokság alapszakaszát, amelyben hazai pályán legyőzték a címvédő Veszprémet. A Magyar Kupában pedig a Balassagyarmat ellen játsszák az elődöntőt áprilisban.

- A következő két hónapban hat-nyolc meccsünk lesz. Remélem a sérültek felépülnek és az eddigi 37 mérkőzés tapasztalatait sikerül beépíteni a játékunkba, mert itt most már minden meccsnek komoly tétje van. Azért dolgozunk, hogy ennek a csapatnak olyan fináléja legyen, amely emlékezetes marad. Összjátékban mindenképpen sikerült előrébb lépnünk idén, soha ennyi pontot nem gyűjtöttünk az alapszakaszban, mint ebben az évben. Bizakodó vagyok, és remélem, hogy mindenki ehhez méltó szellemiséggel megy bele a küzdelmekbe. A Magyar Kupa sorsáról egy meccs dönt, meglátjuk, mire leszünk képesek. A bajnokságban természetesen szintén a döntőbe szeretnénk jutni, de nem tudom, mit hoz a jövő, nem vagyok jós, Delphoiban sem jártam, de azt tudom, hogy a jósda bejárata felett az olvasható, hogy: „ismerd meg önmagad és tudni fogod a sorsodat”.

- Mit lehet tudni az Ön sorsáról?

- Természetesen én is keresem az utam, tervezem a jövőt. A pakliban sok minden benne van, meglátom, mit hoz az élet. Ez alatt az idő alatt, amit itt töltöttem Szegeden úgy fogadtam a dolgokat, ahogy jöttek, és most is így teszek. Az biztos, hogy máshol folytatom a munkát, de hogy a kézilabdában lesz-e feladatom, még nem tudom Ráadásul ebben, a mostani világban az is könnyen előfordulhat, hogy nem dolgozom tovább a sportágban. Az év végéig azonban még több feladat vár ránk a csapattal. Szeretném úgy zárni ezt az évet, hogy azt mondhassuk, hogy a céljainkat elértük, sikerült végigcsinálnunk azt, amit az idény elején elterveztünk.

(Forrás: kezi.hu, Fotó: Kovács Anikó)