1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Dénes Ferenc - Mindannyian nyerhetünk

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Minden egészséges ember szereti a látványosságot, a szórakozást, a kikapcsolódást, szeret közösségben lenni, korszakos kedves események részese lenni. Ezért mondhatjuk bátran, Magyarországon elviekben mindenki örülne, ha hazánk adhatna otthont a 2024. évi nyári olimpiai játékoknak. Ezt fejtegeti Dénes Ferenc sportközgazdász a Líra hálózatában kapható, MOB kiadásában és szerkesztésében megjelent Sport 2015 évkönyvben.

Még a megvalósulásért tett erőfeszítéseket is elfogadjuk, ha pontosan tudjuk, hogy mennyi időt, pénzt, munkát kell befektetnünk, hogy a nagy álom valóra váljon, és a fáradozásainknak mi is a valószínűsíthető jutalma. Ha a számolt ráfordítások és a remélt hasznok számunkra kedvező egyenleget mutatnak, akkor azt mondjuk: vágjunk bele!

A költségek és hasznok felmérése azonban nem egyszerű. A hétköznapi megoldás, ha az analógia módszerét használjuk: megnézzük, hogy az elmúlt évtizedek nyári olimpiai helyszínei hogyan oldották meg a feladatot. Itt finoman szólva is vegyes a kép. Az elmúlt három évtizedben azt látjuk, hogy Los Angeles (1984) és Atlanta (1996) pénzügyi profitot tudott termelni, Szöul (1988), Barcelona (1992) Sydney (2000) és London (2012), úgy tűnik, hosszú távon nagyon is megtérülő olimpiát rendezett. Athén (2004) viszont elrettentő példa mind a pénzügyi, mind a hosszú távú hatásokat tekintve, és erős a kétség Pekinggel (2008) kapcsolatban is, hogy a nagyhatalmi „erődemonstráción” túl, mit is hoztak Kínának a játékok. Sajnos Rio de Janeiro készülődése is sok kétséget ébreszt az olimpiai rendezésekkel kapcsolatban.

A másik véglet a nagyon részletes modellek készítése. Ezek többnyire nagyon bonyolult számítások, az eredmények feldolgozása komoly szakértelmet igényel. De a kétségek még a legkifinomultabb modellezésénél is megmaradnak: elég csak a 2012-es londoni olimpiára emlékeztetni, ahol a pályázatban becsült és a tényleges költségek között 3-4-szeres volt az eltérés…

A véleményalkotáshoz, adott esetben a felelősségteljes döntéshez nem spórolhatjuk meg, hogy valamekkora időt, energiát szánjunk arra, hogy megértsük, milyen gazdasági hatásokkal jár, ha két év múlva az a döntés születik, hogy 2024-ben Budapest, Magyarország legyen a nyári olimpiai játékok helyszíne. Az alábbiakban néhány szempontot szeretnék kiemelni a közös gondolkodáshoz, amiben a „közös nyelvet” a PricewaterhouseCoopers Budapesti Olimpia 2024 Megvalósíthatósági tanulmánya jelentheti, amire a továbbiakban „Tanulmány”-ként fogok hivatkozni (forrás: atlatszo.hu, letöltés: 2015.08.24). A budapesti olimpia megrendezését pedig rövidebben „Budapest 2024”-ként emlegetem majd.

Mindennek ára van

Bármennyire is közhelyszerű, mégis avval kell kezdenünk: ingyen leves nincs. A budapesti olimpia megrendezése komoly költségekkel jár, a számlákat ki kell fizetni. Ne reménykedjünk abban, hogy valamekkora közös áldozatvállalás nélkül létrejöhet a nagy esemény – cserében viszont mindannyian részesedünk majd az olimpia hasznából.  

De hogy pontosan minek is az árát fizetjük meg, azt fontos tisztázni. Bármilyen furcsa, egy olimpia megrendezéséhez önmagában csak sportpályákra, sportolókra és felkészítő stábokra, hivatalos tisztségviselőkre és bírókra valamint szervezőkre van szükség. Amikor az olimpia költségeiről beszélünk, tulajdonképpen a szükséges sportlétesítmények megteremtésére és a fenti szereplők kiszolgálására kell gondolnunk. Budapest 2024 esetében a Tanulmány mintegy 1074 milliárd forintra becsüli a bruttó olimpiai költségeket, ami tartalmazza a pályázati, a paralimpiai, a szervezési és az olimpiával közvetlenül összefüggő fejlesztési költségeket (olimpiai és médiafalu, sportlétesítmények, környezetvédelem, biztonság, stb.). A létesítmények egy részét azonban ideiglenes jelleggel építenénk meg, lehetőség nyílna vagyontárgyak értékesítésére, amiből a befolyó 299 milliárd forinttal csökkenteni lehet a költségek számítását, így durván 774 milliárd forintot tenne ki az olimpia nettó költsége.

Mi van még a zsákban?

Ugyanakkor egy XXI. századi olimpia csak néhány szimbólumában emlékeztet a modern olimpiák hőskorára, amikor Hajós Alfréd mint tébláboló turista ugrott a tengerbe és nyerte meg a 100 méteres és 1200 méteres úszószámokat. Napjainkban egy nyári olimpia a világ egyik legnagyobb turisztikai látványossága és médiaeseménye, milliós nagyságrendben mozdít meg turistákat, munkavállalókat. Márpedig az idelátogatókat és a hazai érdeklődőket biztonságosan és magas színvonalon kell kiszolgálni. Az értéklánc az információkkal való ellátással kezdődik, magába foglalja az utazási lehetőségeket (repterek, modern vasút és úthálózat, városi közlekedés, stb.), a különféle szállástípusok biztosítását (szállodák, hostelek, kempingek, panziók stb.), környezetvédelmi, városrehabilitációs, idegenforgalmi feladatok (programok, látványosságok stb.) ellátását, kialakítását.

A feltételek egy része rendelkezésre áll Budapesten és az országban, másik részét azonban 2024-ig meg kell valósítani. És ezen megvalósításon múlik minden olimpia sikere. A fejlett nagyvárosok azért indultak eleddig előnnyel az olimpiai rendezési pályázatokon, mert a kiszolgálás infrastrukturális feltételei sokkal inkább rendelkezésre álltak illetve gazdaságosabban voltak, megépíthetőek és későbbiekben működtethetőek, mint a kisebb méretű városok esetében. Ebben hozott jelentős változást a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 programja, amiben a kiszolgálásra gazdaságosabb, kevesebb luxust tartalmazó standardokat fogalmazott meg, illetve lehetővé tette a helyszínek földrajzi széthúzását, a költségek csökkentését, esélyt teremtve a megvalósult fejlesztések jövőbeni gazdaságos működtetésére és fenntartására.

Budapest 2024 sikerét az jelentheti, ha a szükséges kiegészítő beruházásokat a nemzetgazdaság általános fejlesztési stratégiájába illeszkedően hajtjuk végre. Evvel számol a Tanulmány is, amikor olyan beruházásokat vesz figyelembe, amelyek zömükben megjelennek a nemzeti fejlesztési tervekben. Így tulajdonképpen nem történik más, mint a fejlesztések időben előrehozott és/vagy gyorsított ütemű megvalósítása. Az persze fontos kérdés, hogy ezek a nemzeti fejlesztési tervek valós igényeket szolgálnak-e ki, gazdaságos beruházásokról van-e szó, fenntarthatóak-e, de ezeket a kérdéseket jó esetben megvizsgálták a felelős döntéshozók, így készítették el a terveket. Ha így történt, joggal számíthatunk arra, hogy az olimpiához kapcsolódó megvalósításuk, amelyek költségét 2070 milliárd forintra becsüli a Tanulmány (ez nem tartalmazza a biztonsági kiadásokat és a magánszállások létesítésének költségeit), hosszú távon előnyös lesz az országnak.      

Ki lesz a bálanya?

Az elmúlt öt évben Magyarország komoly sportfejlesztéseket hajtott végre, jelenleg is komoly sportberuházások vannak napirenden (Nemzeti Uszoda, új Puskás Stadion, egyéb aréna és stadionépítések). Ezek a sportlétesítmények már lehetséges olimpiai helyszínként, szükséges gyakorló pályaként, csarnokként is épülnek, így a 2024-es olimpiai helyszínről szóló döntés időpontjában már igen jól fogunk állni ezen a területen.

A Tanulmány avval számol, hogy a szükséges fejlesztések közül mintegy 904 milliárd forint EU-s forrásokból biztosított és további 951 milliárd forint átcsoportosítható az olimpiai rendezési célokra. További 367 milliárd EU-s támogatás áll majd rendelkezésre a 2021-től kezdődő EU-s támogatási ciklusból. Ez így nagyon kedvező, de a költségek jelentős részét így is a központi költségvetésnek, a magyar adófizető polgároknak kell állniuk. Kérdés, megéri-e az áldozatvállalás.

És megéri?

A Tanulmány konklúziója, hogy az olimpiarendezés hosszútávon megtérülő program, ami Magyarországnak megéri. Az olimpia legfontosabb gazdasági-társadalmi előnyei, amelyek az olimpiát megelőző években, illetve az azt követő tíz éven belül jelentkeznek:

  • Jelentős a munkahelyteremtő hatás. 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 ezer munkahelyet hoz létre az olimpia, az éves átlag 2020 és 2024 között közel 19 ezer, a legmagasabb éves érték közel 40 ezerre becsülhető.
  • Nőnek az adó- és járulékbevételek a költségvetésben. Az állami költségvetés olimpiai bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1100 milliárd forintra becsülhetőek.
  • Gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb nemzeti jövedelem.  Az olimpiának köszönhető a GDP-növekedés többletértéke elérheti akár a 3000 milliárd forintot is, a kiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékkal is emelheti a GDP növekedését.
  • Növekvő turisztikai bevételek. Rövid és hosszú távon ezen összegek elérhetik a 130 milliárd forintot.
  • Magyarország növekvő versenyképessége.
  • Európai Uniós fejlesztési források még hatékonyabb felhasználása, elköltése.
  • Az ország, Budapest ismertségének, jó hírének erősödése.
  • Nemzeti azonosságtudat és a közösségi összetartozás erősödése, aminek gazdasági hatásai nehezen számszerűsíthetőek, de ha jól sáfárkodunk, áttételes hatásokon keresztül mindenképpen megjelennek és termelőerővé válnak.

Ha lehetőséget kapunk, mi kell, hogy ténylegesen sikeres legyen a magyar olimpia?

Mindenekelőtt társadalmi egyetértésre van szükség. Hosszú évekig áldozatot kell vállalnunk az olimpia érdekében, ráadásul ennek hasznai csak jóval később, öt-hat éves csúszással jelennek meg kézzelfoghatóan a társadalomi csoportok számára. Ehhez megértésre, együttműködésre van szükség, amihez elengedhetetlen, hogy az alapcélokban és a kivitelezés fő irányaiban egyetértsünk.

Persze az egyetértéshez bizalom kell. Bizalom egymás iránt és bizalom a meghatározó politikai, gazdasági érdekcsoportok iránt.  A bizalmat ki kell érdemelni. Ennek fontos része a tisztességes beszéd, az előnyök-hátrányok korrekt ismertetése, a szabad diskurzus. A projektnek átláthatónak, a szakmai és civilcsoportok által ellenőrzöttnek, a közösség számára teljesen nyilvánosnak kell lennie. Ez egyébként sokat segíthet abban, hogy „skandináv” szinten tartsuk a korrupciót és lopást.

Tanulni képes, az új kihívásokhoz alkalmazkodni tudó megvalósítókra van szükség. Sok remek sporteseményt rendeztünk, jók vagyunk vendéglátásban, turizmusban, gyakran tudunk élni a lehetőségekkel. De az olimpia nemcsak egyszerűen „nagyobb” esemény, hanem egy teljesen új minőség, ekkora projektet nem vittek még a most élő generációk Magyarországon. Ezt nem lehet „rutinból” megoldani. Folyamatosan képezni kell magunkat – mindenkinek, például legalább minimális angol szókészlettel kell bírni minden honfitársunknak – és tanulni. A nagy vállalkozások ritkán, pontosabban soha sem mennek a tervasztalon megrajzoltak szerint végbe, újabb és újabb konfliktusokkal, kiélezett helyzetekkel fogunk találkozni, amiket képesnek kell lennünk megoldani. Jó hír viszont, hogy a megszerzett tudás az egyik legértékesebb öröksége lesz az olimpiai programnak. Nemzetközi szinten lehetnek keresettek a vállalkozásaink kínálta szolgáltatások, a képzett, tapasztalt munkaerő.

És a sikerhez kell egy jó nagy adag szerencse. Az elkövetkező évtizedben kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükségünk – a Tanulmány évi 3 százalékos GDP-növekedéssel számol –, társadalmi stabilitásra, kedvező világgazdasági környezetre és békére. Ha összejön, mindannyian nyerhetünk.

(Sport 2015/Dénes Ferenc, fotó: MOB/Szalmás Péter)

Ma lenne 90 éves Gyarmati Dezső

Ma lenne 90 esztendős a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett Gyarmati Dezső. A 2013 augusztusában elhunyt s...

Ma lenne 90 éves Gyarmati Dezső

Hencsei Pál: Kész csoda, hogy kilenc aranyat szereztek a magyarok az 1956-os olimpián

Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, oli...

Hencsei Pál: Kész csoda, hogy kilenc aranyat szereztek a magyarok az 1956-os olimpián

Kedden lobbantják fel a téli olimpia lángját

Dél-koreai részről a Bajnokok Ligája-győztes, már visszavonult labdarúgó, Pak Dzsi Szung viszi majd először a februári, pjongcsangi téli olimpia lángj...

Kedden lobbantják fel a téli olimpia lángját

Svéd küldöttséggel emlékeztek az olimpiai ezüstérmes Rerrich Bélára

Az 1956-os melbournei-i olimpia ezüstérmes férfi párbajtőrcsapatának tagjára, a világbajnoki bronzérmes vívóra, a későbbi kiváló edzőre, Rerrich Bélár...

Svéd küldöttséggel emlékeztek az olimpiai ezüstérmes Rerrich Bélára

Baji Balázs: Sportdiplomataként új világ nyílik meg előttem!

"Sportvezetőként új világ nyílik meg előttem. Sportágamat, az atlétikát, hazámat, Magyarországot, és az egész kontinenst, Európát is képviselhetem" - ...

Baji Balázs: Sportdiplomataként új világ nyílik meg előttem!

Szabó Gabriella volt a Gedővári-kör vendége

A székesfehérvári Aranybulla Könyvtár Alapítvány és a Gedővári Imre Olimpiai Baráti Kör második közös rendezvényére került sor 2017. október 18-án. A ...

Szabó Gabriella volt a Gedővári-kör vendége

„Az egész magyar sportot szolgálja a Testnevelési Egyetem új laboratóriuma"

Pénteken átadták a Testnevelési Egyetem (TE) Sport-táplálkozástudományi Központját, amely a megújuló felsőoktatási intézmény első befejezett rekonstru...

„Az egész magyar sportot szolgálja a Testnevelési Egyetem új laboratóriuma

Érmet remél Phjongcshangból a MOB elnöke

Magyarország utoljára 1980-ban, az egyesült államokbeli Lake Placidben szerzett érmet téli olimpián, ám Kulcsár Krisztián MOB-elnök az M4 Sportreggeli...

Érmet remél Phjongcshangból a MOB elnöke

Baji Balázst beválasztották az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságába

Az Európai Olimpiai Bizottság 9. sportolói fórumán, 5. közgyűlésén a legmagasabb szavazatszámmal választották a szervezet Sportolói Bizottságába a vil...

Baji Balázst beválasztották az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságába

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube