A Magyar Sporttudományi Társaság által is támogatott szakmai tanácskozáson az államtitkár felhívta a figyelmet: a 2010-es esztendőt követően, megismerve a népegészségügyi helyzetre vonatkozó adatokat, Magyarországnak szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a népesség mindössze 5 százaléka sportolt rendszeresen és a tanköteles korú fiatalok mintegy 75 százaléka kizárólag a testnevelésórák keretében végzett sportjellegű testmozgást. Eközben riasztó módon, évről évre egyre fiatalabb korcsoportokban jelentek meg a krónikus fizikai és mentális egészségügyi problémák. A helyzet súlyossága miatt, azonnali beavatkozás és egyúttal hosszú távú előretekintő cselekvés vált szükségessé. A magyar sport olyan új rendszerének kialakítása kellett, amely egyértelműen a nemzeti, közösségi érdekek mentén, határozott állami szerepvállalással valósítja meg az újjáépítés feladatait. Ennek érdekében egy hármas célrendszert tűzött ki maga elé az állami sportvezetés: az egyik volt, hogy minden gyerek sportoljon, a másik, hogy biztonságos és korszerű sportlétesítmények épüljenek, a harmadik pedig az, hogy minél több nívós sportrendezvénynek adhasson otthont hazánk – tette hozzá az államtitkár.

Az idei év szeptemberétől a mindennapos testnevelés bevezetésének köszönhetően, már több mint egymillió diák életének része a sport. A köznevelési fejlesztési program folyamatosan további tornatermek, tantermek, tanuszodák építésével erősíti a hátteret. Sportcélú beruházás által az utóbbi esztendőkben minden harmadik települést érintett. A létesítmények nemcsak az élsportnak épülnek, hanem az egészséges életmódért, a családokért, a gyerekekért, az utánpótlásért, akikből persze akár élsportolók, sőt bajnokok is válhatnak.

A sportfinanszírozás is új alapokra került, melynek hatására az úgynevezett látvány-csapatsportágakban Magyarországon 110 ezer fővel többen sportolnak igazolt versenyzőként, a 16 legeredményesebb olimpiai sportszövetségben az igazolt versenyzők száma több mint egyharmaddal, az edzői létszám több mint 30 százalékkal, a tagegyesületek száma 5,2 százalékkal nőtt az elmúlt év során – idézte fel az eredményeket dr. Szabó Tünde.

A International Society of the Social Sciences for Sport (ISSSS) nemzetközi szakmai fórumon november 12-14 között fiatal kutatók mutatják be az élsport, a szabadidősport, az iskolai testnevelés, a fogyatékossággal élők sportja, valamint a rekreáció és a sportturizmus területén folytatott kutatásaik elméleti és gyakorlati eredményeit.

(EMMI, fotó: MTI/Bruzák Noémi)