A búcsúztatáson gyászbeszédet mondott Dr. Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, melyben kiemelte:

„Versenyzői erényeid, nem mindennapi küzdeni tudásod és lankadatlan szorgalmad gyorsan a legjobbak közé emelt, fergeteges támadásaid ’tűzgolyóként’ őrölték fel ellenfeleid elkeseredett védekezéseit. Mondhatjuk büszkén, hogy mindent elértél, ami egy versenyző álma lehet.”

A temetésen szintén búcsúbeszédet mondott Mincza-Nébald Ildikó, MTK alelnöke, valamint dr. Végh Lajos a barátok nevében.

Tordasi Ildikó három olimpián (1972, 1976, 1980) szerepelt, legnagyobb sikerét Montréalban aratta, a magyar küldöttség négy aranyának egyike köszönhető neki – amellett, hogy egy bronzot is akasztottak az MTK klasszisának nyakába. Münchenben második, Moszkvában harmadik lett.

A világbajnokságok során egyszer, Göteborgból (1973) tért haza aranyéremmel, a győztes csapat tagja volt. Az olimpiákon és a vb-ken összesen tizenöt éremmel járult hozzá a magyar vívósport kiemelkedő eredményeihez.

Kétszer (1973, 1976) Az év magyar sportolónőjének, négyszer (1973, 1976, 1977, 1979) Az év magyar vívójának választották.

„A valaha volt legjobb magyar női tőrvívó volt. Az első pillanatban felismertem a tehetségét, láttam, hogy sokra viheti, az olimpiai és világbajnoki győzelmei magukért beszélnek. Meglehetősen akaratos volt, de ez is kellett ahhoz, hogy ilyen fantasztikus sportoló váljék belőle” – mondta Tordasi Ildikóról egykori edzője, Szőcs Bertalan nemrégiben a mob.hu-nak.

(MOB)