175 éve született Eötvös Loránd, aki kultuszminiszter volt az első újkori olimpia idején

Eötvös Loránd Budán született 1848. július 27. napján. A jeles magyar fizikus és politikus hazánk legnagyobb egyetemének a névadója. Legismertebb felfedezése a torziós inga. Édesapja báró Eötvös József szintén miniszter volt és író. Azt kevesen tudják róla, hogy milyen meghatározó volt életében a sport és milyen vezető szerepet töltött be egykoron a magyar sportéletben.

Eötvös Loránd a pesti piaristáknál tanult, majd párhuzamosan végzett jogi fakultást, matematikát, kémiát, ásvány- és kőzettanulmányt. A kiegyezés évétől kezdve tanult a heidelbergi egyetemen, majd a königsbergi egyetemen, ahol már fizikai egyesületet alapított. 1871-től már idehaza egyetemen tanított, egyre inkább a turistáskodó egyetemisták felé fordult. Megalakítja a Budapest Hegyvidéki Turista Egyletet, majd a Magyarországi Kárpát-egyesület budapesti osztályát, amelynek elnöke is volt, később a Magyar Turista Egyesületet hozza létre, ahol annak elnökévé választották.

18 évesen már 4638 méteres magasságú hegycsúcsot mászott meg Európában, később lányaival együtt évtizedeken át népszerűsítette a természetjárást, valamint a hegymászást; kerékpárral ment például Olaszországba is.

1875-ben feleségül vette Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter lányát Horváth Gizellát. Három leányuk született. Három lánya közül ketten hegymászásban nemzetközi hírnevet szereztek, de sajnos tragikus sorsot éltek meg. A legkisebb Jolán két éves korában hunyt el.

1890-re készült el az első Eötvös-ingával.

Eötvös Loránd a ’90-es évektől az egyetem rektora volt, és 1898. november 5-én megalapította a Budapesti Egyetemi Atléta Klubot, majd a fekete-fehér egyesület elnökévé választották.

1889 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1904-től apjához hasonlóan vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Jelentős szerepe volt az olimpiai játékok felújításában. Szóba került, hogy 1896-ban Budapest legyen az első újkori olimpia helyszíne. Akkor kultuszminiszter volt, aki nem adott azonnal választ, mert úgy látta, hogy nem voltak biztosítottak a körülmények és rövid idő alatt nem is biztosíthatók, így került a megrendezés helyszíne Athénba. Ő hozta meg azt a jelentős döntést, hogy Hajós Alfrédék már részt vegyenek az első újkori olimpián, ahol két 1., egy 2. és két 3. helyezést szereztünk.

A XX. század elején Rolanda és Ilona lányaival megmászta az olasz Tofana di Roces csúcsát, majd a Grohmann Spitze tetejét, amit róluk Dima - Eötvösnek neveztek el. A II. világháború alatt a kisebbik lányt az ostrom alatt halálra zúzta egy orosz bomba, míg nővére egy becsapódásnál megvakult, majd 1953-ban hunyt el.

Eötvös 1919. április 8. napján súlyos betegség következtében hunyt el; a gyászbeszédet az akkori közoktatásügyi népbiztos tartotta.

Einstein, Eötvös Lorándot a fizika fejedelmének nevezte. A Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik családtagjaival együtt.

(MOA/Iglódi Endre; fotó: MTI)