Huszonhárom olimpiai sportág versenyszámainak alakulása 12 olimpia tükrében

„Terjedelmi korlátok miatt a dolgozat vázlatos, de remélem, hogy áttekinthető és tanulságos. A versenyszámokat három alapvető kategóriába soroltam: 1. Változatlan mennyiségű versenyszámmal szereplő sportágak, 2. Megnövekedett versenyszámmal szereplő sportágak, 3. Csökkenő versenyszámmal szereplő sportágak. Szükség esetén a fenti kategóriákon belül további alcsoportokat is létrehoztam. Mivel az élet sokkal gazdagabb annál, hogy maradéktalanul kategóriákba lehessen szorítani, előfordul, hogy egy-egy sportágra egyszerre több sajátosság is jellemző lehet. Ebben az esetben is csak az egyik jellemzője alapján helyeztem a rendszerbe, de a rövid ismertetés során kitérek az egyéb sajátosságokra is. Dolgozatomban jelzem a riói olimpián megrendezett versenyszámokat, illetve a 2020-ra vonatkozó terveket” - írja bevezetőjében a szerző.

„Igen hasznos dolgozatot küldött a MOB-nak dr. Jády György, hiszen Tokióban öt új sportág szerepel a programban, több sportágban pedig jelentős változás történt a versenyszámok, létszámok tekintetében. Fontos és tanulságos időről-időre áttekinteni, hogyan alakul ciklusról-ciklusra az ötkarikás program, érdekes következtetéseket lehet levonni 40 esztendő távlatában. A dolgozatot ajánlom minden, olimpia iránt érdeklődő szakembernek és szurkolónak egyaránt!” - fogalmazott az olimpiai bajnok öttusázó Fábián László, a MOB megbízott főtitkára, aki az érintett időszakban Szöulban és Barcelonában versenyzőként, Rióban a Magyar Csapat vezetőjeként vett részt.

A dokumentumot a MOB honlapján itt találja.

(Dr. Jády György, fotó: MOB/Szalmás Péter)