Nyolcvan esztendős Horváth Zoltán olimpiai bajnok vívó

Horváth Zoltán 1937. március 12-én született Balatonfüreden. Hamar elkerült szülővárosából, források szerint 15 esztendős volt, amikor Budapesten, a Vasas színeiben vívni kezdett, majd '57-ben átogazolt a Vörös Meteorba. Tagja volt az utánpótlás-válogatottnak, '55-ben hazai közönség előtt egyéniben vb-hatodik lett, '58-ban ifjúsági világbajnoki címet szerzett. Húsz évesen már a felnőtt válogatottat erősítette, a melbourne-i olimpia után került a csapatba. Háromszor az együttessel, egyszer pedig egyéniben lett felnőtt világbajnok; kétszeres vb-ezüst- és háromszoros vb-bronzérmes.

Sportolói pályafutásának csúcsát az 1960-as olimpia jelentette. Rómában a kardcsapattal (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás és Horváth Zoltán) aranyérmes lett, az egyéni küzdelemben pedig ezüstérmet nyert. 

Négy évvel később, a tokiói játékokon szintén a kardcsapattal ötödikek lettek (Bakonyi Péter, Kovács Attila, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor, Horváth Zoltán). Még abban az évben karrierjét egy baleset megtorpantotta, de visszatért, és újra felállhatott a világbajnoki dobogó tetejére. A mexikói olimpia előtt búcsúzott a válogatottól, München előtt pedig visszavonult.

A hetvenes-nyolcvanas években több külföldi országban edzőként dolgozott. Chilében, Görögországban és Olaszországban is a pást mellől kamatoztatta tudását.

Horváth Zoltán egyik hobbiját a bélyegek jelentették; sport és más témájú gyűjteménye jelentős filatéliai értéket képvisel. A bajnokot a Várpalotai Olimpiai Baráti Kör javaslatára Balatonfüred díszpolgárává választották 2012-ben. 

Horváth Zoltán, ha teheti, ma is részt vesz a kiemelkedő hazai vívóeseményeken, az olimpiai bajnokok találkozóin, a Magyar Olimpiai Akadémia működéséhez köthető rendezvényeken, örömmel tesz eleget az olimpiai körök meghívásainak, vagy akár az I. kerülethez kötődő olimpiai bajnokok tiszteletére rendezett ünnepségeken.

(MOB, fotó: MTI/Mikó László)