90 éves Dömölky Lídia, a Nemzet Sportolója

Dömölky Lídia 1936. március 9-én született Budapesten.

„Fiatal lányként balettoztam, és egyszer a bátyám – aki ekkor vívott – levitt a vívóterembe. Az ottani légkör annyira megragadott, hogy a vívás szerelmese lettem. Édesanyám azt vallotta, a vívás nem a lányoknak való, de a bátyám egy idő múlva meggyőzte őt, így kezdtem 13 évesen tőrvívó pályafutásomat. Diákéveimben sikerrel szerepeltem a középiskolás bajnokságokon. Fiatalon már elsőosztályú sportoló lettem. 1952 február-márciusában a magyar-lengyel vívótalálkozón léphettem először nemzetközi pástra. ” – mesélte egy korábbi interjúban a MOB médiacsapatának.

Klubjai a BEAC, a Haladás, a Vasas és a Vörös Meteor; edzői többek közt Szabó László, Somos Béla és Vass Imre, szövetségi kapitánya Bay Béla.

Dömölky Lídia az 1964-es tokiói játékokon a tőrcsapattal nyert aranyérmet, 1960-ban és 1968-ban olimpiai ezüstérmet szerzett a válogatottal. Egyéniben kétszer 9. lett (1956, 1964), mindkétszer nagyon közel volt a nyolcas döntőhöz. A legjelentősebb egyéni sikerét 1955-ben érte el, amikor Rómában 19 évesen világbajnok lett.

Még versenyzőként dolgozott a Vörösmarty utcai IBUSZ-irodában jegykiadóként, majd elvégezte a TF-et. Amikor 1970-ben abbahagyta a vívást, hiányzott számára a mozgás és két válogatott tornász, Ducza Anikó és Bánfai Ágnes elvitte Berczik Sára mozdulatművészhez, mesteredzőhöz. „Beleszerettem Sári néni énjébe és az esztétikus mozgásba. Módszerét azóta is követem és sokáig terjesztettem is. Később közösen három szakkönyvet írtunk az esztétikus gimnasztikáról: Nő harmóniája, Gyermek harmóniája, Tartásjavító gimnasztika címmel.”

Aktív sportolói pályafutása befejezése után edzőként és újságíróként – többek közt a Képes Sport munkatársaként – is dolgozott, az előző ciklusban tagja volt a MOB Hagyományőrző Bizottságának, előtte a Női Bizottság egyik alapítója; korábban szerkesztette a Magyar Olimpiai Akadémia hírlevelét, rendszeres zsűrije a Magyar Olimpiai Akadémia által szervezett Mező Ferenc Szellemi Olimpiai Vetélkedőknek.

„A nők sportolásának nagy pártolója vagyok, ami többszörösen is lényeges. Hiszem, hogy egy sportoló szülőnek feladata, hogy gyermekeiket a sport irányába vezessék. Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy a régiekre emlékezzünk, a múlt értékeit megtartsuk. Különösen hálás vagyok azért, hogy minden évben megrendezik férjem emlékére a Sákovics József felnőtt női párbajtőr-világkupát.”

Már nyugdíjas volt, amikor néhány évre visszatért a pástra, a veterán vívókkal indult versenyeken; a keszthelyi veterán Európa-bajnokságon a tőrcsapatban ismét a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel.

A család mindig fontos volt számára. „A vívás hozott össze a férjemmel, Sákovics Józseffel, aki az első magyar egyéni párbajtőr világbajnok volt. Az ő szövetségi kapitánysága alatt szerzett 1964-ben négy olimpiai bajnoki címet a magyar vívóválogatott. Örömömre ennek én is részese lehettem. 1958-ban házasodtunk össze, több mint 50 évig, egészen a férjem haláláig példás házasságban éltünk, boldogan. Két gyermekkel ajándékozott meg az élet, Józseffel és Lídiával.”

Ma is aktív résztvevője a MOB, a magyar Olimpiai Bajnokok Klubja és az olimpiai akadémia eseményeinek, ha meghívást kap örömmel vesz részt a sporthoz, víváshoz, olimpiai mozgalomhoz köthető rendezvényeken.

Dömölky Lídia Keleti Ágnes halálát követően, 2025-ben lett a Nemzet Sportolója. A Magyar Vívó Szövetség elnökségének javaslata, és a FIE döntése alapján 2021-ben bekerült a sportági Hall of Fame-be, a halhatatlanok csarnokába. 2004-ben MOB Nők Sportjáért életműdíjat, 2011-ben MB Érdemérmet, 2013-ban Fair Play-, 2016-ban a Magyar Sport Napján Csik Ferenc-díjat, 2016 Prima-díjat kapott. A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja.

Isten éltesse, „Lidi Anyó”!