A háromgólos előny is elfogytott, férfi hokisaink alulmaradtak Ausztriával szemben

Mivel ezen olimpiai selejtező utolsó napjára eldőlt, hogy Ausztria és Magyarország válogatottja sem nyerheti meg a csoportot, ezáltal nem juthat ki a 2026-os téli játékokra sem, tétnek a presztízs maradt, illetve a mi szempontunkból némi revánsszerzés, valamint szakmai célok.

Utóbbi kettő azt takarja, hogy a 2023-as elit-világbajnokságon azzal a képlettel startolt az egymási elleni mérkőzésünk, hogy aki nyer, bennmarad. A mieink 1–0-ra és 3–1-re is vezettek, a szétlövésben azonban kikaptak, és így kiestek. Az akkori három gólunk szerzője, a duplázó Sofron István, illetve Horváth Milán ezúttal be sem öltözhetett sérülés miatt, így ők nem készülhettek arra, hogy a csapatunk megmutassa: igenis közel áll a „sógorokhoz”, akik az idén tavaszi elit-vb-n káprázatosan mentek, ötöt lőttek Svájcnak, 1–6-ról egyenlítettek Kanada ellen, majd 3–2-re legyőzték Finnországot.

Ezzel a nemcsak régi, hanem minőségi ellenféllel zártunk tehát Pozsonyban – és az első harmad úgy alakult, mint az álom.

Elképzelni sem tudtunk volna szebbet, mint amiként alakult az első húsz perc: három lőtt és nulla kapott góllal, ráadásul jó hokival.

Alapvetően kiegyenlítetten startolt a rangadó, sőt, Ausztria volt némi mezőnyfölényben – viszont amikor egy veszélyesnek tűnő lövést mesterien és hősiesen, bevetődve blokkolt Ambrus Gergő, más mederbe terelődött a meccs.

A kontrából ugyanis elszelelt Sebők Balázs, akinek a centerezése nyomán az első lövés ugyan még a kapust találta el, de a kipattanót Galló Vilmos már a helyére tette, ezzel lett 1–0.

2–0 pedig Papp Kristóf pályafutásának alighanem legkönnyebb találatával: egy támadó harmadbeli buli után a korong a kapukeretről a hátsó palánkra, onnan az alapvonalhoz közelítő Papp ütőjére vágódott, és miközben a kapusnak fogalma sem volt róla, hol a pakk, a csatárunk a háta mögött behelyezte a hálóba.

…és még nem volt vége, a játékrész talán legszínvonalasabb fél perce hátravolt ugyanis.

Korongvesztés után a fiatalok remekül támadtak vissza, a támadó zónában tartották a játékot, így a hátuk mögött nyugodtan lehetett cserélni és a friss embereink végképp beszorították a fáradt ellenfeleket: öt az öt ellen is felálltak a mieink. A vége az lett, hogy Szabó Bence átlőtte a tömeget, és 3–0 után a szünetben kapust is cserélt a rivális.

A középső etap kevésbé sikerült jól. Egyrészt a 9–10-es lövésszámra 13–11-es következett, másrészt Ausztria szépített is egy nem feltétlenül szükséges szabálytalanság okán megítélt emberelőnyből.

Egyebekben is ez lehetett az egyik kritikánk, hogy az általános figyelmetelenségek nyomán buta kiállításokat gyűjtögettünk, amit persze tompított, hogy az ellenfél is, többször párban korcsolyáztak ki a játékosok a büntetőpadra.

Ráadásul az osztrákok nem sáfárkodtak jól a lehetőségeikkel, a mi egyik fórunkban fordult elő, hogy kettő a semmire támadhattak, de a ziccert is túljátszották és elpazarolták.

Mindezek nyomán 1–3-mal fordultunk az utolsó felvonásra.

A folytatás a várható képet mutatta: a kétgólos gólhátrányban lévő, ugyanakkor a szépítés miatt fellelkesülő, ráadásul újabb létszámfölénybe kerülő Ausztria nyomott, az első öt lövést Bálizs Bence kapta.

Ezután sikerült valamelyest stabilizálni a helyzetet – egészen, amíg el nem rohantak négyen egyazon támadással, ami nem végződött sikerrel, az üres védelemre támadó Ausztria pedig a kontrából mínusz egyre zárkózott fel.

Később is Bálizsnak volt több dolga, azonban Terbócs István lőtt egy irgalmatlan kapuvasat, amivel lezárulhatott volna a meccs, ehelyett az utolsó percekre is izgulva készülhettünk.

Másfélen belülre értünk, amikor az osztrák kapus lekorcsolyázott, de sajnos okkal, mert egy távoli lövésről Bálizs azt hihette, elakadt valahol a felszerelésében, de nem, és Lukas Haudum találta meg elsőnek, áttuszkolta a mamutjai között, 43.1 másodperccel a rendes játékidő vége előtt kiegyenlítve 3–3-nál.

Így értünk el a rendes játékidő végéhez, majd a hosszabbításban sem esett találat, következésképp ugyanúgy a szétlövés döntőtt, mint az említett tavalyi vb-n Tamperében. Az még fájóbb, hogy ugyanaz lett a vége is: szétlövéses vereség. Ez persze a történelem tudatában messze nem meglepő, hiszen legutóbb 1977. március 11-én, még a régi rendszerbeli B-csoportos világbajnokságon nyertek a fiaink tétmérkőzésen Ausztria ellen, akkor Tokióban éppenséggel 7–4-re.

Most tehát férficsapatunk nem jutott ki a 2026-os téli olimpiára, ellenben a női még kijuthat: a hölgyek 2025. február 6–9. között Bremerhavenben a házigazda Németország, Ausztria, valamint egy addig lejátszandó selejtezőkör továbbjutójával vívnak az ötkarikás részvételért.

JÉGKORONG, FÉRFIAK
Olimpiai selejtező, D-csoport (Pozsony)
3. (utolsó) forduló: Ausztria–Magyarország 4–3 (0–3, 1–0, 2–0, 0–0, 1–0) – szétlövéssel

Korábban:
1. forduló: Kazahsztán–Magyarország 5–2
2. forduló: Magyarország–Szlovákia 3–7

A KERET
Kapusok (3): Bálizs Bence (Sparta Sarpsborg, norvég), Horváth Dominik (Hydro Fehérvár AV19), Vay Ádám (HK Poprad, szlovák)
Hátvédek (9): Fejes Nándor (Gyergyói HK), Garát Zsombor (klub nélküli), Hadobás Zétény (Iowa Heartlanders, amerikai/ECHL), Horváth Alex (Ocelari Trinec, cseh), Horváth Milán (JoKP, finn), Kiss Roland (Hydro Fehérvár AV19), Henrik Nilsson (Kalmar, svéd), Ortenszky Tamás (Winterthur, svájci), Szabó Bence (BJAHC)
Csatárok: Ambrus Gergő, Bartalis István, Erdély Csanád, Mihály Ákos, Sebők Balázs, Terbócs István (mind Hydro Fehérvár AV19), Galló Vilmos, Szongoth Domán (mindkettő KooKoo, finn), Horváth Bence (Jukurit, finn), Sofron István (BJAHC), Nemes Márton (Mora IF, svéd) Papp Kristóf (Lindenwood, amerikai/NCAA), Varga Balázs (JYP, finn)