Ez a döntés nagy előrelépést jelent Sion pályázatában, hiszen normál esetben a szerződést csak a rendező város és a helyi olimpiai bizottság írja alá. A lehetséges olimpiai helyszínek egyébként a kanton több különböző pontján kerülnének megrendezésre. Emellett más régiók városai is otthont adnának néhány eseménynek, mint például Bern, Freiburg, vagy Obwalden.

A döntés megegyezik a NOB terveivel, hiszen a szervezet régóta dolgozik a pályázati és a rendezési költségek csökkentésén, ezzel is fenntarthatóbbá téve az olimpiai játékokat, illetve vonzóbbá téve az olimpiai rendezést. Ez egyébként nem egyedülálló eset, hiszen a legutóbbi, 2018-as phjongcshangi téli olimpián is hasonlóképpen megoszlottak a költségek a város és a régió között.

Ez egyébként nem jelenti azt, hogy Sion végigviszi a pályázatot, hiszen június 10-én helyi népszavazást tartanak az olimpiai rendezésről. Sikertelen népszavazás esetén a város eláll a pályázástól, azonban ha a helyi lakosság támogatja a kezdeményezést, további 100 millió svájci frankot (körülbelül 26.5 milliárd forintot) fordítanak a pályázati költségekre.

Svájc eddig két téli olimpiának adott otthont: 1928-ban és 1948-ban. Mindkét alkalommal St. Moritz városa volt a házigazda. Sion is pályázott már az olimpiai rendezésre három alkalommal is, azonban 1976-ban, 2002-ben és 2006-ban sem járt sikerrel.

Korábban Torino, Milánó és Cortina d’Ampezzo közösen, Calgary, Szapporó, és Stockholm, valamint - bajorországi helyszínek bevonásával - Graz és Schladming döntött a kandidálás előkészítéséről, a finisben azonban a 2017-es téli EYOF-nak otthont adó törökországi Erzurum is jelentkezett.

A végső pályázókat októberben választják ki, majd a NOB 2019 szeptemberében dönt a 2026-os házigazdáról. A 2022-es téli játékoknak Peking adhat otthont.

(insidethegames.biz, fotó: sion2026.ch)