A vizes sportok „akrobatái” először versenyeznek Magyarországon

Egyszerűen elképesztő, hogy a férfiversenyzők olyan magasságból határozzák el magukat a bátor produkciójukra, mint ha a szaltókkal és csavarokkal nehezített ugrásaikat egy tízemeletes panelépület tetejéről (!) hajtanák végre. A szabadesés fizikai törvényei szerint az utolsó 19 méter megtétele közben mindössze fél másodpercet töltenek a levegőben… 

A sziklaugrásból kifejlődött versenyszám 2013-ban a barcelonai FINA világbajnokságon került be először a hivatalos versenyprogramba. A premieren Orlando Duque révén kolumbiai, Cesilie Carlton jóvoltából pedig amerikai győzelem született. Tavaly Kazanyban a brit Gary Hunt és az amerikai Rachelle Simpson vehetett át aranyérmet, velük várhatóan a budapesti ugrópárbaj „színpadán” is találkozhatnak a nézők, magyar ellenfelük viszont valószínűleg nem lesz.

A Parlamenttel szemben

A 2017-es vizes világbajnokság létesítményeinek fejlesztéséért felelős Fürjes Balázs kormánybiztos a nemzeti és nemzetközi szakági szövetségekkel, valamint a Szervező Bizottsággal egyetértésben már tavaly úgy döntött, hogy az órás toronyugrás egészen különleges színhelyét a Parlamenttel szemközti budai oldalon, az alsó és felső rakpartot bevonva alakítják ki. Így aztán biztosra vehető, hogy a látvány is „világbajnoki aranyérmes” lesz.

A Telekom Sporthír Szolgálat értesülése szerint az ugrótorony jelenleg a tervezés fázisában van. A hatalmas fémszerkezet súlya 10 tonna köré becsülhető, de az a végleges szerkezeti kialakítás függvénye lesz. A torony anyagára egyedi előírások vonatkoznak; a közelmúltban megrendezett hasonló eseményeken állványrendszerből építették meg a tornyot. Tekintettel az ideiglenes kialakításra, a korábbi világversenyeken használt megoldás Budapesten is kézenfekvő választás lehet, de természetesen más anyagot is lehet alkalmazni. 

Az ugrótorony, a kiegészítő elemek, és a szerkezetek megépítésére a nyertes ajánlattevő közbeszerzési eljárás során kerül kiválasztásra, amelynek lebonyolítására a tervezési program lezárását követően kerülhet sor. A kivitelezés az eljárás lebonyolítását követően, várhatóan 2016. harmadik negyedévében kezdődhet meg.

A speciális kialakításnak és az egyéb műszaki előírásoknak minden szempontból megfelelve, illetve a korábbi világversenyek nemzetközi tapasztalatai alapján a helyi adottságokhoz igazodó kialakítás több hétig is tarthat. A megépült szerkezeteket az esemény előtt a hatóságoknak és a nemzetközi szövetségnek (FINA) kell jóváhagyniuk.

Medence is épül

A torony alatt, ahhoz kapcsolódva különleges medencét alakítanak ki, amelynek a minimális vízmélysége 5 és fél méter lesz. A biztonság további növelése érdekében a medence alját puha anyaggal fogják kibélelni. A budapesti helyszín ebben a tekintetben is különleges lesz, hiszen az eddigiektől eltérően itt nem természetes vízbe, tehát a Dunába, hanem egy kör alakú medencébe ugranak a versenyzők. A medence  geometriai méretei egyelőre nem véglegesek, az ezzel kapcsolatos egyeztetések és a tervezés előkészítése jelenleg is zajlanak.
 
A tervek szerint a medence az alsó rakparthoz illeszkedik majd és a felső rakpart mellvédvonalában végződik. Így a felső rakparton kialakított ideiglenes lelátóról az a vizuális élmény tárul majd a közönség szeme elé, mintha a Dunába ugranának a versenyzők. Mindehhez még csak annyit, hogy a versenyzőknek minden ugrásuk előtt 27, illetve 20 métert kell majd „lépcsőzniük”, ugyanis liftet eddig soha nem építettek a tornyok mellé. Volt viszont úgy, hogy minden eshetőségre felkészülve könnyűbúvárok is készenlétben álltak a vízbe érkezés közvetlen közelében. 

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MTI/Kovács Anikó)