Atlétika

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség /IAAF/ a világ legnagyobb sportszervezete, tagországainak száma 213. Az atlétika sportág mozgásanyagának és a hozzá fűződő képesség követményének sokrétűségére jól körülírható kontinentális dominanciák jellemzik az erőviszonyokat. Az állóképességi teljesítmények döntően az afrikai kontinens által meghatározottak, addig a gyorsasági, dinamikus erőt, ámde alacsonyabb technikai tudást igénylő szakterületek, mint sprint futás az amerikai kontinens és vonzáskörzete által meghatározottak. Az ügyességi atlétika, ott is inkább a dobó szakág eredményeit határozza meg Európa, míg az ugró számokban figyelhető meg a legszélesebb összetételi arány a világ minden területét beleértve. Hazánk szerepe már hosszú évek óta a dobó szakágban meghatározó. Ezt a tényt bizonyítja a pekingi olimpiai szereplés is, ahol két döntős helyezést szereztek dobóink. A MASZ által regisztrált versenyzők száma: 3000 fő.

A sportág nagyon komoly nehézségekkel küzd, amelyben a legmeghatározottabb tényezők, a magyar egyesületi rendszer és a benne dolgozó edzők helyzetének teljes ellehetetlenülése, a sportág alulfinanszírozottsága és az infrastrukturális háttér országos viszonylatban lévő rossz állapota. A sportág felemelkedése érdekében a szövetség elkészítette a 2012.-ig tartó közép és 2020.-ig szóló hosszú távú stratégiáját.

1. CÉLKITŰZÉSEK

2. VÁLOGATÁSI ELVEK

Az atlétika sportág jellemzője, hogy nem kvalifikációs, hanem szintteljesítési rendszerben lehet részvételi jogot szerezni a világversenyekre, beleértve az olimpiát is. A szinteket 2011. január 01.-től lehet teljesíteni, ez alól kivételt az utcai versenyszámok képeznek, ahol 2 évre visszamenőleg érvényesek a szintek.

3. ÉVENKÉNTI CÉLVERSENYEK ÉS TERVEZETT EREDMÉNYEK

4. KVALIFIKÁCIÓS STRATÉGIA

47 versenyszám, 2000 versenyző, 1200 férfi, 800 női.
A MASZ és az IAAF által meghatározott rendszertől eltérő módon megköveteli, hogy a tárgyévben teljesítsék a versenyzők a szinteket. Ettől eltérően csupán egyéni megegyezés alapján/kiemelt versenyző sérülése, betegség esetén/ lehet eltérni. További kritérium, hogy a korai szintteljesítés nem jelent automatikus csapattagságot. A szintteljesítést követő sérülés, betegség vagy bármilyen okból bekövetkező jelentős forma hanyatlás esetén a részvétel megkérdőjeleződik.
Cél, hogy a londoni olimpiára egy fiatalabb, megbízhatóbb, teljesítő képesebb csapatot építeni, amit kettős célrendszeren keresztül kívánnak elérni:

• A jelenlegi „A” szintesek tudásának, teljesítményének javításával.
• A fiatalok folyamatos menedzselésével és követelmények elé állításával.

5. SPORTDIPLOMÁCIAI FELADATOK

A sportág kedvező nemzetközi és hazai kapcsolatokkal rendelkezik, már ami a sportdiplomáciát illeti. Elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül alakult ki jó munka kapcsolat mind a Nemzetközi, mind az Európai Atlétikai Szövetséggel.

Az Európai Atlétikai Szövetségben Rutkovszky Ede, a versenyszervezési osztályon dolgozik, míg az IAAF-ben három szakember dolgozik –ifj. Mátraházi Imre, Farkas Katalin és Stiegler Vera. Spiriev Attila tagja az EA menedzseri testületének, Gyulai Márton az EA un. „Reflection Committee” és Dr. Pikó Károly az EA dopping ellenőrző testületének tagja.

6. A SPORTÁG LÉTESÍTMÉNY HELYZETE

A nyári felkészülési körülmények viszonylag kielégítőek, regionális szinten mindenhol van műanyag pálya, csupán a dél-alföldi régió helyzete nehezebb.

A felkészülés jelentős része azonban a téli időszakban zajlik, amikor is a felkészülési feltételek katasztrofálisak. Az országban egyetlen a nemzetközi mércével elfogadható fedett pályás edzés lehetőség van, ez Budapesten a SYMA csarnokban található. A SYMA csarnokon kívül néhány városban található fedett futófolyosó, de az elmúlt években többnyire fűtés nélkül állt a sportolók rendelkezésére. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyesületek anyagi helyzete többnyire azt sem teszi lehetővé, hogy a téli időszakban tornatermet béreljenek, így az utánpótlás nevelés színvonala is determinálódik. A meglévő létesítmények régiek, az elmúlt rendszerben épültek, amiből világosan következik állapotuk amortizáltsága.

A szakvezetés törekszik a kozpontosított felkészülés megvalósítására, azonban a létesítmény hiány nagymértékben befolyásolja a megvalósíthatóságot. Mindkét Olimpiai Edzésközpont (Budapest és Tata) alkalmatlan nagyobb létszámú keret edzéseinek lebonyolitására és sem a nyári, sem a téli felkészülési időszakban nem biztosítja a szükséges edzésfeltételeket.

7. A SPORTÁG SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA, DOPPINGELLENES KÜZDELEM

A MASZ az OSEI támogatásával, két orvossal dolgozik – dr. Illyés Árpád és dr. Téglássy György – akik a válogatott versenyzői létszám és a nemzetközi versenyek sűrűsége miatt nehezen tudja ellátni ezt a feladatot, így komoly gondot okoz mind a gyógyítás, mind a versenyek orvosi ellátása. Másik gond a sportorvosi vizsgálatok és engedélyek rendkívüli módon megnehezedett ügyintézése. Ehhez szorosan kapcsolódik a fiatal atléták felkészítési folyamatában jelentkező prevenció hiánya, ami nagymértékben befolyásolja a felnőtt kori pályafutás eredményességét és annak időtartamát. A szövetség évek óta elszánt küzdelmet folytat a doppingszerek használata ellen. Az elmúlt évben 311 vizsgálat volt a szövetség, 175 vizsgálat a MACS részéről. A szövetség oktató anyagot készített a NADO és TUE bizottság útmutatásai alapján „Amit mindenkinek tudni kell” címen. Jelenleg – Pars Krisztián, Fazekas Róbert, Kővágó Zoltán, Máté Gábor és Annus Adrián tarozik az IAAF „testing pool”-jába.

8. AZ OLIMPIAI FELKÉSZÍTÉST IRÁNYÍTÓ SZAKEMBEREK

9. OLIMPIAI KERETEK

10. AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSA