Az olimpiai bajnok Erdős Sándor 70 éves

Erdős Sándor 1960-tól Gábor bátyja példáját követve kezdett vívni, a Vasutasok híres szakosztályában. 1965-ben ifjúsági magyar bajnok lett párbajtőrvívásban. Ugyanebben az évben szerepelt Rotterdamban az ifjúsági világbajnokságon, de nem ért el helyezést. Ezt követően bevonult sorkatonának, szolgálati ideje alatt nem vívhatott. 1967-ben a teheráni ifjúsági vb-n harmadik lett. Ekkor lett felnőtt válogatott. Az 1968-as olimpiai csapatba nem került be, tartalékként vették figyelembe. 1969-ben magyar bajnok és ranglistavezető volt, de az olimpiai bajnok párbajtőrcsapaton nem változtattak, így nem indulhatott a vb-n.
A mexikói olimpia után a szolnoki B. Nagy Pált váltotta fel az akkori idők kiváló együttesében. Ankarában (1970) majd Bécsben (1971) a világbajnokságon és Münchenben az olimpián tagja volt a Kulcsár Győző, dr. Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál, Erdős Sándor, Osztrics István összeállítású magyar csapatnak.
Az olimpiát követő években ismét csapatérmeket szerzett a vb-ken: 1973-ban ezüstöt, 1974-ben és 1975-ben bronzot. Az 1976-os montréali olimpián negyedik helyezett lett a párbajtőrcsapattal, és a tőrcsapatban is szerepelt, amivel 7. helyezést ért el. 1980-ban nem került be az olimpiai csapatba, ekkor felhagyott a versenysporttal. Megbízható csapatember volt.
1971-ben az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász végzettséget, 1976-ban a Testnevelési Főiskolán vívóedzői, később vívó szakedzői oklevelet szerzett.
A sportéletből történt visszavonulása óta üzletemberként tevékenykedett.

(MOB, Fotó: Archivum)