Az Olimpiai bajnokok Klubja a birkózósport mellett

A közgyűlés egyhangú határozattal elfogadta a javaslatot és felkérte Nébald György elnököt, hogy a 180 magyar olimpiai bajnok nevében foglaljon állást a birkózás védelmében, továbbá az állásfoglalásukat jutassák el  Jacques Rogge  NOB   elnöknek és Nenad Lalovicsnak a  FILA megbízott vezetőjének.
 
Mi  magyar olimpiai bajnokok, mind a száznyolcvanan mély megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a birkózást veszély fenyegeti, egy javaslat szerint 2020.-tól már nem szerepel az olimpia műsorán. Köztudott pedig, hogy a birkózás  az ókori játékok programjának is egyik alapját jelentette. Pale néven önálló sportágként rendeztek birkózó  versenyeket, a pentathlon egyik száma volt, pankrációban pedig a legerősebbek mérték össze tudásukat, a többszörös győztes krotoni Milont a hőskor legjobbjaként  tisztelték.

A birkózás ez a békés, tiszta küzdelem, amelynek eszköze a fizikai erő, a technika és dinamika, valamint a gyorsaság az olimpia szellemiségét juttatja kifejezésre. A fizikai és szellemi nevelés kiváló eszköze. Így természetes volt, hogy az újkori olimpiákon kezdettől fogva a mai napig műsoron  szerepel.

Társaink kiválóan kihasználták a lehetőségeket 54 érmet, 19 bajnokságot nyertek és további 65 pontot érő helyezéssel a legjobbak közé emelkedtek. Három bajnoktársunk a nehézsúlyú  Weisz Richárd, aki még 1908-ban nyerte az első magyar birkózó bajnokságot, 60 perces küzdelemben bizonyult jobbnak az orosz Petrovnál.  Polyák Imre az akarat  diadalaként három második helyezés után a negyedik részvétele alapján jutott a csúcsra, szerezte meg  Tokióban olimpiai bajnokságot. A Tusskirály  Hegedüs Csaba pedig 1971-ben Szófiában hét ellenfelét két vállra fektetve lett világbajnok, majd Münchenben a magyar sport századik olimpiai bajnokságát nyerte meg. Ők hárman, Weisz Richárd, Polyák Imre és Hegedűs Csaba  a nemzetközi birkózósport legendái közé tartoznak.

A hagyományok, és  a múlt tiszteletére alapozható a jövő…
Ha már a jövőnél tartunk… Mi száznyolcvanan jórészt szolidaritásból azért állunk ki a birkózás  védelme mellett, hogy megőrizzük a fiatalok   lehetőségeit. A vetélkedés, a ki az erősebb kérdése a fiatalságban él, a gyerekek alig tanulnak meg járni, máris magyar kifejezéssel „birokra kelnek” egymással, hogy a kérdést eldöntsék.

Nálunk Magyarországon a grundbirkózás erre intézményes kereteket is biztosít. Az ország különböző részein több ezer tíz éven aluli fiatal áll be abba a bizonyos körbe, hogy kiszorítsa ellenfelét. Ez a grundbirkózás a Diák Olimpiák műsorán is szerepel. Sőt most, újabb reform bevezetésével  a grundbirkózás a kötelező iskolai testnevelés programjába is bekerülhet. Több ezer fiatal grundbirkózó álmodik majd arról, hogy egyszer olimpiai résztvevő Weisz Richárd, Polyák Imre és Hegedűs Csaba példáját követve bajnok lehessen.  Nos, mi magyar olimpiai bajnokok,  száznyolcvanan arra kérjük a döntéshozókat ne fosszák meg álmaik megvalósulásának lehetőségétől a fiatal magyar grundbirkózók ezreit, álljanak a birkózás mellé.  
                                 

                                               Tisztelettel, 180 magyar olimpiai bajnok nevében  


Budapest, 2013, április 1.  
                                                                                     dr. Nébald György aranyérmes kardvívó
                                                                                    a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja elnöke