Bohém és sikeres

Az aranyak mellett született egy nagyon értékes bronzérem is, Dombvári Bence révén - 16 évvel Storcz Botond 1997-es győzelme után – ismét magyar dobogósa volt a férfi kajak királykategóriájának, a K-1 1000 méternek.

Bohém figura. Nagyon is. Csibészségért ugyanis nem kell a szomszédba mennie (gyűlik is edzőjének Kiss Istvánnak az ősz hajszála) - de mit is várhatna az ember egy 21 esztendős fiataltól?!

Dombvári Bence a múlt csütörtökön ünnepelte születésnapját, de nem csak az ünnep kapcsán fogadkozott, hogy hamarosan megkomolyodik. A duisburgi érem felnyitotta a szemét, és mint mondja: szeretne új utakat bejárni.

„Hogy telt a pihenőidőm? Természetesen bulizással, előbb Olaszországban a családomnál, hiszen édesanyám kint él, aztán idehaza a barátaimmal is. Horváth Gábor, a klubom szakosztály-igazgatója viccelődött is velem, hogy most tomboljam ki magam, mert az őszi felkészüléstől kezdve nagyon odafigyelnek rám” - mondta Dombvári Bence.

Bizony el is kél a fokozott figyelem, hiszen a Honvédnak egy nagy tehetség útját kell egyengetni (felismerte ezt Juhos Róbert is az egyesület főszponzorának, a G4S-nek a vezetője, aki töretlenül és feltétel nélkül bízik a fiatal kajakosban), mert meglehet Dombvári a riói olimpia egyik meglepetésembere lesz majd.

„Imádok csapathajót menni, mert szeretem a közös munkát és jó együtt megélni az örömöt a többiekkel, de Duisburg megmutatta nekem, hogy van értelme egyesben gondolkodni, hiszen nagyon érzem ezt a számot, talán van hozzá tehetségem, és van kifutási lehetőségem ezer egyesben” - magyarázta Dombvári Bence, aki csak kicsivel maradt el az ausztrálok olimpiai bajnokától Ken Wallace-tól a második helyért folyó harcban.

Hogy mi Dombvári sikerének a titka?

„Ha tudnám, az nagyon jó lenne. Tény, én nem vagyok az az edzés menő, ha a tréningeken mutatott produkciómat kellene értékelni, azt mondanám: átlagos. Talán azért is, mert nagyon jó csapat a mienk, olyan kiváló kajakosokkal lapátolhatok együtt, mint Kökény Roland, vagy az U23-as világbajnokságot megnyerő Hufnágel Tibor és Ceiner Benjámin. Az elmúlt időszakban rájöttem arra, hogy a versenyhelyzet, a tét nagyon megmozgat, olyankor a legjobbat tudom kihozni magamból” - magyarázta a versenyző, aki bízik benne, nem csak ígérete marad a magyar kajak-kenu sportnak.

(Forrás: kajakkenusport.hu)