A kommüniké nem tér ki arra, hogy mi áll a döntés hátterében, de Marty Walsh (képünkön) bostoni polgármester hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, csak abban az esetben írja alá a kandidáláshoz elengedhetetlen „házigazda nyilatkozatot”, ha garanciákat kap, hogy a rendezéssel járó költségek esetleges túllépése „nem vesz ki egyetlen centet sem a (helyi) adófizetők pénzéből”.

Ennek a dokumentumnak a lényege, hogy a többletköltségeket a városnak vagy az érintett országnak kell előteremtenie. Az Egyesült Államok esetében viszont ez már többször is problémát jelentett, ugyanis az amerikai kormány – más országokkal ellentétben – nem segíti a pályázó, rendező városokat.

A USOC ugyanakkor közölte, az Egyesült Államok továbbra is tervezi a kandidálást, és a szeptember 15-i határidőig tisztázódhat valamennyi nyitott kérdés.

Korábban San Francisco, Washington és Los Angeles is jelezte pályázati szándékát – jelenleg ez utóbbi számít az első számú esélyesnek arra, hogy mégis helyzetbe kerüljön.

A USOC választása a házi versenyben eredetileg azért esett Bostonra, mert már most is nagy mértékben meg tud felelni a NOB reformcsomagja, az Agenda 2020 elvárásainak, és az ország keleti partja még nem adott otthont a játékoknak. Sok feltétel ugyanakkor Los Angelesben is teljesül, emellett kellő tapasztalattal bír, hiszen 1932-ben és 1984-ben már rendezhetett olimpiát. Ellene szól, hogy három egymást követő játékokat még nem rendeztek Európán kívül, márpedig 2016-ban Rio de Janeiro, 2020-ban pedig Tokió lesz a házigazda.

Észak-amerikai város mindenképp kandidál a 2024-es játékokra: Toronto a Pánamerikai Játékok sikeres megrendezése után kapott kedvet a jelentkezéshez. Emellett Budapest, Hamburg, Párizs és Róma ugyancsak megméreti magát a versenyfutásban.