Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja

1. A Klub története:

A sporttörténeti jelentõségû javaslat, az 1992-es olimpia évének végén, a MOB tisztújító közgyûlésén hangzott el. Az örökifjú "Butykó mester", azaz Lemhényi Dezsõ indítványozta, hogy jöjjön létre az Olimpiai Bajnokok Klubja. A kedvezõ fogadtatás nyomán, dr. Móna István öttusázó olimpiai bajnok, jogi közremûködésének köszönhetõen elkészült az alapszabály, és 1993 szeptemberében megalakult a világszerte csaknem egyedülálló klub.

Schmitt Pált és Kárpáti Rudolfot- tiszteletbeli, az ötletgazda Lemhényi Dezsõt pedig tényleges elnökké választották. A klub érdekvédelmet, jogi tanácsadást, egészségügyi ellátást, állandó és népszerû programokat ígért, de legfontosabb feladataként a bajnokok szociális helyzetének javítását tûzte célul, hiszen a felmérések szerint az idõs olimpiai bajnokok átlagos nyugdíja a létminimum közelében, illetve az alatt mozgott. Lemhényi Dezsõ kis lépésekkel határozott elõrehaladást ígért.

Balczó András, Lemhényi Dezső és Schmitt Pál

A MOB hagyományos karácsonyi összejövetelein egyre vastagabbak lettek a borítékok. Több sportembert láttak el jogi tanácsokkal. A sportkórház mellett a Központi Honvéd Kórház és a MÁV Kórház is megkülönböztetett figyelemmel gondozta az egykori bajnokokat, akik változatlanul élvezhették a Hélia Szálló uszodájának vendégszeretetét, illetve a Hunguest üdülõiben regenerálódhattak.

Az elsõ rendkívül kedvezõ változást a Mezõ Közalapítvány létrehozása jelentette 1996 végén, száz milliós törzstõkével.

A kuratórium elnöki tisztével ugyancsak Lemhényi Dezsõt bízták meg, aki Tóthné Juhász Katalin, Gábor Tamás, Hidegkuti Nándor, Mizsér Attila, Németh Ferenc és Zsivótzky Gyula olimpiai bajnokok közremûködésével az idõsebb sportolók valóságos mentõangyala lett.

A kuratórium az elsõ évben 1997-ben mintegy 15 milliót osztott ki. Normatív alapon, a nyugdíjas olimpiai aranyérmeseket támogatták, özvegyeket, olimpiai bajnokok edzõit segítették és rendkívüli segélyeket szavaztak meg a rászorulóknak, a sajnálatosan elhunyt bajnokok temetési költségeihez járultak hozzá.

Az igazi áttörést Kónya Imre belügyminiszter törvényjavaslata hozta meg, és a parlamentben annak jelenkori történelmében szinte páratlan módon a kormánypárti és ellenzéki honatyák egyhangúlag szavazták meg az olimpiai járadék bevezetését.

Így 1998 januárjától az aranyérmesek olimpiai járadékban részesülnek, amely az elõzõ esztendõ átlagbérének megfelelõ összeg.

Sõt 2000 januárja óta az ezüst- és a bronzérmesek is a kedvezményezettek közé tartoznak, de még az 1984-es olimpiáról moszkvai utasításra távol maradásra kényszerített, az akkori úgynevezett A-kategóriás nemzetközi versenyeken dobogós helyezést szerzett sportolók is élvezik a járadékot.

A Mezõ Közalapítvány törzstõkéjének kamatai idõ közben a forint erõsödése következtében ugyan csökkentek, de miután az olimpiai érmesek, sõt edzõk és az özvegyek is élvezik a járadékot, már a nyugdíjas világbajnokok támogatására is gondolhattak.

Az évente két alkalommal rendezett hangulatos összejövetelek alkalmával a nyugdíjas világbajnokok 2001-ben például 120ezer forintos támogatásban részesültek félévenként. Mindez a takarékos gazdálkodásnak is köszönhetõ, hiszen bérjellegû kiadások, megbízási díjak nem terhelik a kuratóriumot.

A nyitó vagyon összege az alapítás óta csaknem változatlan, megközelíti a 100 millió forintot, pedig a hat év alatt mintegy 80 milliós támogatást osztottak szét. Mindez Nagy József, kuratóriumi titkár és Kiss Irénke "pénzügyminiszter" munkáját dicséri, s nem utolsó sorban a felügyelõ bizottságot, amelyet Zalai István, egykori ismert vívó vezet Dömötör Zoltán olimpiai bajnok segítségével.

A klub életében kiemelt jelentõsége van a hagyományok ápolásának. Világviszonylatban egyedülállónak mondható az olimpiai emlékfal, amelyet a Farkasréti temetõben állítottak, és ahol rendszeresen elhelyezik halottak napján az emlékezés virágait. Szerveztek a bajnokoknak közös színházlátogatás épp úgy, mint ahogyan a különféle hazai rendezvények mellett külföldre is eljutottak.

Az alapitó, kettõs tisztet betöltõ Lemhényi Dezsõ 2003-beli halála után a bajnokok klubja Dömötör Zoltánt választotta elnökévé, a Mezõ Ferenc Közalapitvány kuratóriuma elnöki tisztségének ellátásával pedig Zsivótzky Gyulát, olimpiai bajnokot, a Nemzet Sportolóját bizták meg, akinek sajnálatos halála (2007) után megbizott elnökként dr. Bodnár András vizilabdázó olimpiai bajnok, sebész főorvos vezeti a Mező Ferenc közalapitvány munkáját.

Az alapítvány a kormány rendelethez alkalmazkodva átalakult és 2011 elejétől kezdve a MOB keretein belül Mező Ferenc Sportbizottság néven, változatlan összetételben folytatja munkáját. A bizottságot továbbra is dr. Bodnár András vezeti, a titkári teendőket pedig Nagy József látja el.

A klub újabb, 2012 májusban tartott tisztújító közgyűlésén Dömötör Zoltán családi okokra hivatkozva lemondott, nem vállalta az elnöki tisztség ellátását  a következő olimpiai ciklusra. A közgyűlés Nébald György olimpiai bajnokot, a Szöulban győztes kardcsapat tagját választotta elnökké. Dömötör Zoltán az elnökség tagjaként vesz részt a klub munkájában.

2. Az Olimpiai Bajnokok Klubja elnöksége: