Ferenc pápa: az olimpiai játékok a békét, nem a háborút hirdetik

A katolikus egyházfő reményét fejezte ki, hogy a párizsi olimpia alkalmat ad a világ minden részéből érkezők számára „egymás kölcsönös felfedezésére és elismerésére az előítéletek megdöntésével, a megbecsülés előmozdításával ott, ahol lenézés és bizalmatlanság van; a barátság erősítésével ott, ahol gyűlölet van”. „Az olimpiai játékok természetüknél fogva a békéről szólnak, nem a háborúról” – írta a francia egyház vezetőjéhez intézett üdvözletében a pápa.

Emlékeztetett, hogy ennek a szellemiségnek a jegyében az ókoriak bölcsességgel a háborúk leállítását rendelték el az olimpiai játékok idejére, és a modern korban is igyekeznek újraéleszteni ezt az örvendetes hagyományt.

„A mostani nehéz időkben, amikor a világban a béke komoly veszélyben van, nagyon remélem, hogy mindenki tiszteletben tartja ezt a tűzszünetet a háborúk megoldása és a harmónia helyreállítása reményében” – tette hozzá a pápa.

Az egyházfő Isten irgalmát kérte, valamint azok lelkiismeretének „megvilágosodását”, akik hatalmon vannak és súlyos felelősség terhét viselik. A békén munkálkodók számára áldást szorgalmazott.

„Az olimpiai játékok, ha valóban játékok, kiváló helyszínt adnak az akár egymással ellenséges népek találkozására” – tette hozzá a pápa, emlékeztetve, hogy az olimpiai öt karika is a testvériséget jelképezi.

Francia nyelvű levelében a pápa áldását küldte a sportolókra, a nézőkre és Párizs hívőire is. Arra kérte a keresztény közösségeket, tárják ki templomaik, iskoláik, otthonaik és főleg szívük kapuit mindenki befogadásával. Elismerését fejezte ki, hogy a játékok nézőtereire kedvezményes bejutást biztosítanak a hátrányos helyzetűeknek.

Az olimpia rendkívüli lehetőséget képvisel a francia nép számára a testvéri összetartozás bizonyítására, a különbségek és ellentétek leküzdésére, a nemzeti egység erősítésére – vélte az egyházfő.

Megjegyezte, a sport nemzetközi nyelve túllép a határokon, nyelveken, fajokon, nemzeteken, vallásokon: „képes egyesíteni az embereket, bátorítani a párbeszédet és a kölcsönös elfogadást, saját eredményeink javítására sarkall, előmozdítja az önfeláldozást, ösztönzi a kölcsönös megbecsülést, segít megismerni korlátainkat és mások értékeit”.

(Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)