Florida a favorit a Rióba készülő úszók körében

Kiss László szövetségi kapitány szerint soha nem volt ilyen kellemes helyzetben a sportág, de az is igaz, hogy – többek között a londoni, barcelonai, kazanyi, berlini és netanyai bravúroknak köszönhetően – derekasan rá is szolgált a „csúcstámogatásra”. 

Akklimatizálódási elővizsga

„Több oka is van annak, hogy ilyenkor, a tél közepén, aki csak teheti, illetve rászolgált a lehetőségre, az Egyesült Államok, Mexikó, Dél-Afrika, Bulgária és Spanyolország felé veszi az irányt, és nem csak egyszer, hanem kétszer vagy háromszor is hosszú utakra vállalkozik. A magaslati edzőtáboroknak inkább élettani, a fagyos és ködös európai telet kellemes időre felváltó amerikai és dél-afrikai felkészülésnek viszont egészségügyi előnyei vannak. Jobb ilyenkor egy Európa-bajnokságra, majd az azt követő olimpiára készülő sportolónak távol tartania magát az éppen most elharapódzó influenzajárványtól, mert ha valahol könnyen meg lehet betegedni, az kétség kívül az uszoda. Tekintettel arra, hogy idén egy dél-amerikai nagyváros ad otthont a nyári olimpiának, az úszóink egy része januártól márciusig az akklimatizáció feladatait is megpróbálja modellezni” – nyilatkozta Kiss László a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának. 

Jubiláló „Laci bácsi”

A tízedik olimpiájára készülő, és ezzel – immár 75 esztendősen – az alakulgató riói küldöttségben „magyar rekordernek” számító szakember terjedelmes és aprólékos  edzőtáborozási forgatókönyvéből kiderül, hogy az utazási célpontok között Florida a favorit, ott pedig Coral Springs és Fort Lauderdale. Ezen a héten délutánonként mindkét városban 26 fokot mutattak a hőmérők, ám arról is említést kell tenni, hogy ezért a kellemes klímáért a nemrégiben ott járt Verrasztó testvéreknek, illetve az éppen ott gyakorlatozó négy UTE válogatottnak, köztük Gyurta Dánielnek és újdonsült klubtársának, Kapás Boglárkának körülbelül 8500 kilométeres repülőutat kellett megtennie. Náluk is több időt töltött a levegőben, oda és vissza összesen 20 ezer kilométert maga mögött hagyva Szilágyi Liliána, aki három hétig „magaslatozott” Mexikóban, és akinek a jövő hét végén már „csak” 8600 kilométert kell repülnie, hogy az edzőjével együtt megérkezzen Dél-Afrikába. És ha már a megtett utak hosszúságáról szó esett, az egyik legnagyobb létszámú csapat, amelyet kőbányai, pécsi és debreceni versenyzők alkotnak, köztük az ismét Turi Györggyel készülő olimpiai címvédő Risztov Éva, közel 12 ezer kilométert tettek meg, amíg a thaiföldi Tanyapurában letáborozhattak, illetve megkezdhették a „kilométergyűjtő” háromhetes edzőtáborozásukat.

Kuba volt a csúcs

„Nem is olyan régen, telente minden út Kubába vezetett, feltéve, hogy elegendő pénzt sikerült előteremteni egy meleg égövi edzőtáborozásra – folytatta Kiss László. - Akkor még úgy volt, hogy a legjobbak egy nagy csapatot alkotva indultak el a tengerentúlra, most viszont más a módi. Floridába kilenc turnus indul, de vannak olyanok is, akik másod- vagy harmadmagukkal igyekeznek a leghasznosabban eltölteni a dél-afrikai vagy az arizonai heteket. Erre is megvan a lehetőség, ha az útiterv szakmailag megalapozott.” 

A „világjárás” április elejéig tart. Lesznek olyanok, mint például élükön Jakabos Zsuzsannával a győriek, akik szinte egyenesen a Sierra Nevada-i, jóval 2000 méter fölötti edzőtáborból érkeznek majd haza a győri országos bajnokságra, amelyet éppen egy hónappal követ a londoni Európa-bajnokság. A kontinensverseny idén inkább eszköz, mint cél a riói kihívás előtt, így nem is lehet mérce a válogatottak számára a 2012-es, Antwerpentől „megörökölt” debreceni kontinensverseny, ahol Kiss László csapata hazai pályán 26 éremmel, köztük 9 arannyal látványosan tarolt. 

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB)