A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást követően időszerűvé vált, hogy a budapesti olimpia régen dédelgetett gondolatát komolyabban megvizsgálja Magyarország. Ennek megfelelően tizenöt, a magyar gazdasági életben meghatározó szerepet játszó vállalat, valamint sikeres cégvezetők, médiaszakemberek, elismert közéleti személyiségek és híres sportolók százfős csoportja 2005. november 24-én a Barabás Villában létrehozta a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnevezésű civil szervezetet, mely kezdetben egyesület formájában kezdett el dolgozni.
A BOM alapítói egyetértettek abban, hogy az olimpia és a paralimpia megrendezése ösztönözné a befektetéseket és a beruházásokat, sok tízezer új munkahelyet teremtene, élénkítené a turizmust, fejlesztené az infrastruktúrát és egy soha nem látott módon egységbe kovácsolná a nemzetet. A BOM elnöke a Budapesti Értéktőzsde akkori első számú vezetője, Szalay-Berzeviczy Attila, míg az alelnöke Nyúl Sándor, a TriGránit akkori vezérigazgatója lett. Rajtuk kívül az elnökség tagja lett Bogsch Erik, a Richter Gedeon akkori vezérigazgatója, Kupa Mihály, a MOL felügyelő bizottságának akkori elnöke, Pongrácz Antal, az OTP Bank akkori vezérigazgató-helyettese, Straub Elek, a Magyar Telekom akkori elnök-vezérigazgatója, Kocsis István, az MVM akkori vezérigazgatója, Jaksity György, a Concorde Értékpapír akkori vezérigazgatója, Kepecs Gábor, az Aegon Biztosító akkori vezérigazgatója, Vahl Tamás, az SAP Hungary akkori ügyvezető igazgatója, Czakó Ferenc, a Synergon akkori vezérigazgatója, Gönczi János, a Malév akkori vezérigazgatója, Nagy Tamás, a Danubius Rádió akkori elnökségi tagja, Róbert Ákos, az RTL Klub akkori vezérigazgató-helyettese és Szabó György, a Sanoma Budapest akkori vezérigazgatója. Hankiss Elemér lett az elnöke a szervezet felügyelő bizottságnak, melynek szintén tagja lett Parragh László, az Ipari Kamara akkori elnöke, Benedek Tibor, olimpiai bajnok vízilabdázó, Kálnoki Kis Attila, a Nemzeti Sport akkori főszerkesztője, Csobánczy Gábor, a Barabás Villa akkori üzemeltetője, Hardy Ilona, a Monetáris Tanács akkori tagja, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke és Sugár András, a Befektetői Tanács akkori elnöke. A BOM tisztségviselői a tevékenységüket akkor is és ma is társadalmi munkában, az olimpiai szellem önkénteseiként végzik.
2005-ben a BOM deklarálta, hogy célja Magyarország nagy álmának a megvalósításához előkészíteni a döntéseket, és megteremteni a lakossági támogatását annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) a magyar kormány valamint a parlamenti pártok jóváhagyása mellett aztán 2011 nyarán benyújtsa Budapest jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Ezért a BOM feladatául tűzte ki a döntéshozók és a közvélemény megismertetését egy hazai rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a PricewaterhouseCoopers által 2002-re elkészített „Olimpia 2012" című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatta 2020-ra vonatkozóan, valamint finanszírozta a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megszövegezését, ami 2008-ban a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés egyhangú támogatásával felterjesztésre került az Országgyűlés elé. Azonban a 2008-as pénzügyi világválság miatt kirobbant görög hitelválság, majd a 2010-re kicsúcsosodó euró-krízis miatt az ügyet le kellett venni a napirendről. A BOM négy évvel később részt vett a 2024-es olimpiai pályázati munkában is, aminek aztán a Momentum Nolympics-kampánya vetett véget.
A 2013 óta alapítvány formájában működő BOM a MOB Kettőskarrier-programjának stratégiai partnereként 2014 óta működteti a Berzeviczy Albert ösztöndíj- és mentorprogramot. A nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése felé vezető hosszú úton a mindenkori pályázati anyag érvrendszerének egyik fontos eleme a kimagasló magyar olimpiai sikerek több mint százharminc éves tradíciója, ezért ennek megfelelően a civil szervezet a legtehetségesebb magyar sportolók olimpiai felkészülését a felsőfokú tanulmányaik teljes mértékben történő finanszírozásán keresztül támogatja.
A BOM munkáját húsz éve irányító Szalay-Berzeviczy Attila szerint BOM egy híd a hazai üzleti és sportvilág között és ezáltal azokat a tekintélyes embereket fogja össze, akik pártszimpátiától és ideológiai meggyőződéstől függetlenül mind azt gondolják, hogy a nemzetnek szüksége van egy nagy dobásra, amellyel a 20. évszázad szörnyű történelmét követően végre beírhatja Magyarország nevét a világtörténelem fényes oldalaira, és akik azt gondolják, hogy ez a nagy dobás az olimpia Budapestre hozatala lenne, amivel az alapítók és támogatók generációja is beírhatja magát a magyar történelemkönyvekbe.