A megnyitón beszédet mondott az akadémia háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok névadó elnöke, aki felidézte pályafutása legfontosabb pillanatait, az aranykorszakot, majd a befejezéshez vezető utat, gyermekei születését és 2016-os visszavonulást.

„Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Ez a gondolat végigkísérte a pályafutásomat és az akadémia létrejöttét. Még mindig hihetetlen érzés, hogy ez az álom válóra vált, és lehetőséget kaptam arra, hogy visszaadjak valamit annak a sportágnak, amelynek oly sokat köszönhetek" – fogalmazott a 48 éves Kovács Katalin. „Úgy érzem, kerek volt a pályafutásom, a fő jellemzője az volt, hogy a lehető legmagasabb szinten akartam teljesíteni, a legjobbak között a legjobb lenni" – tette hozzá, köszönetet mondva a családjának, edzőinek, sporttársainak és ellenfeleinek is. Elárulta, hogy miután letette a lapátot, új motivációt keresett, ekkor fogalmazódott meg az akadémia létrehozásának gondolata. „Elmondhatatlanul nagy büszkeség, hogy ma itt állhatunk egy olyan létesítményben, amelyet elképzeltem. Akárcsak az első világbajnoki győzelmemnél, most is úgy érzem, hogy képesek lehetünk valami igazán különlegeset alkotni, amely akár elvezethet minket egy újabb aranykorszakhoz" – mondta meghatottan, majd köszönetet mondott a kormánynak, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek és a támogató szakembereknek.

Kovács Katalin szerint céljaik sokrétűek. Segíteni szeretnék az élsportot, elsősorban a kajak-kenut, de együttműködésre törekednek a középiskolákkal, egyetemekkel is, emellett folyamatosan népszerűsítik a sportágat, már több általános iskolában elindultak kajak-kenu osztályaik. „Nem titkolt célunk, hogy a létesítmény a magyar kajak-kenu és a magyar sport fellegvára legyen, emellett a térség és az egész ország közösségi sportjának otthona szeretnénk lenni. A mi célunk itt Sukorón az lesz, hogy a sport csodáját minél többen át tuják élni. Az akadémia kapuit ma hivatalosan megnyitom" – jelentette be.

A KKNKKA sukorói megvalósításáról 2020 második felében született kormánydöntés, a beruházás központi költségvetési támogatásból épült meg, az állami tulajdonú létesítmény fenntartója a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség lett. A kivitelezést Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész és a Planbau Kft. tervei alapján 2021 őszén kezdhette meg a magyar tulajdonú WEST HUNGÁRIA BAU Kft. a sukorói – korábban VVSI – kajak-kenu és evezős pálya területén.

Az akadémiai főépülettel, a kajak-kenu központ néven funkcionáló csónakház-épülettel, a világviszonylatban is kuriózumnak számító ellenáramoltató medencével, valamint a megújult céltoronnyal a sportkomplexum több mint 20 ezer négyzetméter területű.

A Makovecz Imre és az általa kialakított organikus építészet stílusjegyeit idéző akadémiai főépület funkcionalitását tekintve multisport-létesítmény. Az előcsarnokból elkülönítetten közelíthetők meg a különböző rendeltetésű épületrészek: az 50 méteres, tízpályás FINA-szabvány szerinti sportuszoda, amely úszóversenyek és vízilabdatornák lebonyolítására is alkalmas; a különleges tetőszerkezettel bíró multifunkcionális tornacsarnok, amelyben egyaránt otthonra talál akár osztott pályán a kosár-, kézi- és röplabdasport, a futsal, valamint a 30 méter széles boulder-falaknak köszönhetően a falmászás is. Az épületegyüttesben három kondicionálóterem, korszerű sportdiagnosztikai részleg, 240 fős étterem, 240 fős konferenciaterem, és három épületszárnyban a kollégiumi és edzőtábori szobák, valamint apartmanok is helyet kaptak. Itt található Magyarország első magaslati részlege, amelyben a finn Hypoxico Group rendszereit alkalmazva lehetőség nyílik a magaslati körülmények szimulációjára is minden sportoló számára. A kültéri sportpályák – kosár-, tenisz-, strandröplabda- és műfüves focipálya, street workout pályák – ölelésében található meg az akadémia kajak-kenu központja, amelynek részét képezi a tanmedencéket és konditermet is magában foglaló hajótároló épület, valamint a mozgáselemzésre és diagnosztikai mérésekre alkalmas egyedülálló ellenáramoltató medence. Szintén megvalósult a területen egy evezősház és hajótároló, ezzel is biztosítva a terület minden korábbi funkcióját.

„A sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia az első olyan sportlétesítmény a világon, ahol egy területen található meg a magaslati részleg, valamint az ellenáramoltató medence" – közölték a házigazdák.

A beruházással párhuzamosan 2021-ben kezdte meg működését a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia is. A sportszervezet már több mint 200 gyermek sportolását biztosítja az előkészítő korosztálytól az U23-as korosztályig. Az akadémián 16 sportági edző, két erőnléti tréner, két gyógytornász és prevenciós edző, valamint a Kajak-Kenu Módszertani Központban négy sporttudományos munkatárs segíti a versenyzők felkészítését. Az akadémiát erősíti Kőhalmi Emese hétszeres felnőtt világbajnok, a magyar kajak-kenu sport örökös bajnoka és Fojt Sára, a párizsi olimpia kétszeres bronzérmese is.

A szombati eseményen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és jelen volt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság és Szabó László, a Magyar Paralimpia Bizottság elnöke is.

Orbán Viktor azt mondta: a magyarokat különleges viszony fűzi a vizes sportokhoz. „Bár vannak gyönyörű folyóink és csodaszép tavaink, de Magyarország mégiscsak a szárazföld közepén helyezkedik el - mutatott rá. Ennek ellenére a vízilabda, az úszás és a kajak-kenu mindig is a magyar élsport zászlóshajójának számított. Újabban a nyílt vízen is „vitézkedünk”, vitorlásaink pedig nagy tengeri népek csapatait utasítják maguk mögé – tette hozzá a kormányfő. A miniszterelnök felidézte: a legutóbbi olimpia világított rá arra, hogy milyen könnyű lemaradni a dobogó legfelső fokáról. Ezért kell tartani a lépést a világ élvonalával a felkészülésben és a sportlétesítmények minőségében is – hangsúlyozta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: győzni részvétel nélkül nem lehet, részt venni pedig annyit jelent, hogy az életünk részévé tesszük a sportot. Ha valaki tudja, hogy mi a hosszú távú munka, akkor az Kovács Katalin, aki 31 világbajnoki címével a világ legeredményesebb női kajakozója, emellett 29 Európa-bajnoki címet és három olimpiai aranyérmet tudhat magáénak – méltatta az akadémia vezetőjét. A kormányfő idézte Kovács Katalint, majd arról beszélt: olimpiai bajnokunk példája is mutatja, hogy a közösség és a személyes ambícióként felfogott elégedetlenség a siker két fő mozgatórugója. Közösség nélkül nemcsak vízi sportok nincsenek, de nincs nemzet sem” – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint nem mindegy, hogy a jövő nemzedék milyen tapasztalatokkal a tarsolyában érkezik a felnőttkorba. Ugyanis, mint mondta, ma a gyermekeink egyre izoláltabb világban élnek, ráadásul folyamatos felügyelet és irányítás alatt állnak. Hozzátette: az a nagy társas szabadság, amelyben saját generációja is felnőtt, ma már nem létezik. Azonban a korunk igényeihez igazítva a közösségnek, a közös erőfeszítésnek, a fizikai erőnek és ügyességnek mégis meg kell jelennie a gyermekek életében, és erre a sport a leginkább alkalmas – jelezte Orbán Viktor. Hozzáfűzte: sportolni igazán közösségben lehet, közösségben mérettetik meg a teljesítmény, mert „olyan nincs, hogy valaki fejben gyorsabban fut, mint a többiek, vagy álmában már megnyerte az olimpiát”. Ki kell állni a pástra, be kell szállni a hajóba, oda kell állni a pályára, hogy kiderüljön, mit ér az elvégzett munka – szögezte le. Orbán Viktor szerint a sportolók tudják, hogy a közösség erőt és kitartást ad. Az olyan értékeket, mint a bizalom, a kitartás, az adott szó becsülete, vagy a bajtársiasság, leginkább a sportból lehet megtanulni – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a nemzet sikerének másik előfeltétele az ambíció, hogy ne elégedjünk meg az éppen jóval. Ezek olyan képességek, amelyekre az előttünk álló időszakban Magyarországnak nagy szüksége lesz” – mondta.

Emlékeztetett: az elmúlt 35 évben bár voltak nehézségek, a világ alapvetően békés korszakát élte. Egyszerű életstratégiákkal, a közepesnél kicsit jobb teljesítménnyel is lehetett sikereket elérni, de a jövőben ennél többre lesz szükség a kormányfő szerint. Olyanokra lesz szüksége Magyarországnak, akik képesek mindig "magasabbra tenni a lécet". A magyar kormány ezért fektet a sportba, és ezért hoz létre olyan sportakadémiákat, mint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia – emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: válságok, járványok és háborúk ellenére világszínvonalú sportközpont jött létre a Velencei-tó partján. Adott tehát az elsőrangú sportpálya, adott a színvonalas oktatás, és ott van a jó közösség is. Minden megvan, ami a sikerhez kell, „a jövőben nem lesz olyan cseh vitéz, aki meglepne minket a saját számainkban” – fogalmazott. A következő években nagy dolgok várnak a magyarokra, és a kajak-kenu sportban is vissza kell kapaszkodni a világ tetejére – zárta szavait a miniszterelnök.

Az avatón Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is beszédet mondott, s hangsúlyozta, össze kell fogni a Velencei-tó megmentéséért. Kiemelte, hogy az első lépést már megtették, az idén fél méterrel sikerült emelni a tó vízszintjét.