Dr. Fejes András kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok asztaliteniszező volt, aki 1972-ben, Heidelbergben megszerezte az első magyar paralimpiai érmet, egy bronzot 60 m-es kerekesszékes versenyben.

17 évesen egy baleset miatt kényszerült kerekesszékbe. Ausztriai rehabilitációja során ismerkedett meg a mozgássérültek sportjával, ennek hatására kezdett el versenyszerűen sportolni. Eredményeinek köszönhetően 1970-re már a világ legjobb parasportolói között tartották számon.

Részt vett a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja megalakításában, mely sokáig az egyetlen egyesület volt, ahol a fogyatékkal élők szervezett keretek között sportolhattak.

Az aktív sportélet mellett summa cum laude elismeréssel végezte el az ELTE pszichológia szakát, 1978-ban pedig kandidátusi fokozatot szerzett. Szakmai tevékenysége elsősorban a testi sérült emberek összetett lélektani nehézségeinek feltérképezésére és csökkentésére, a társadalmi beilleszkedés problémájára irányult. E témákban magyar, német, orosz, angol, román és dán nyelven nyolc könyve, és több mint 200 szakközleménye, referátuma jelent meg.

Publikációi mellett a sportdiplomáciában is tevékenykedett, tíz éven át volt az ENSZ képviselettel is rendelkező Nemzetközi Rokkantszövetség (FIMITIC) elnökségi tagja. Fejes doktor a Gyöngyös Város Barátainak Köre alapító tagja volt.

A sportban elért eredményeiért, tudományos és közéleti munkásságáért számtalan díjat kapott, szülővárosa, Gyöngyös többször kitüntette, róla nevezték el a gyöngyösi Dr. Fejes András Sport- és Rendezvénycsarnokot. 2001-ben Csík Ferenc-díjat vehetett át, 2002-ben Paralimpiai Érdemérmet kapott, 2018-ban megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet. 2006-ban a Magyar Olimpiai Akadémia is éremmel tüntette ki.

(MPB-MOA)