Sportpályafutását ökölvívóként kezdte, 1959-1966 között a Hadsereg-bajnokságig jutott.
Ezután a karate lett szeretett sportága, 1976-1980 között a Mütex Sportegyesületben Shotokan stílusban karatézott, de sérülés miatt be kellett fejezni sportpályafutását.
1980-ban felkérést kapott az akkor alakult Karate Testület szakfelügyelői, majd technikai vezetői tisztségére, feladatai közé tartozott a sportág népszerűsítése, edzőtáborok, hazai és nemzetközi versenyek szervezése. Nevéhez fűződik, hogy ebben az időszakban került be először a karate a nagy sportlétesítményekbe. 1984-ben megalakult a Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetsége, melynek 1994-ig ügyvezető elnöke volt. Közben a különvált és önálló Karate Szövetség főtitkáraként is lelkiismeretesen tevékenykedett.
1989-ben a karate sportért végzett munkájáért az akkori Sporthivatal (ÁISH) elnöke dicséretben részesítette.
2001-ben megválasztották a Magyar Karate Szakszövetség általános alelnökének, mely tisztséget haláláig töltötte be.
2002-2011 között a Nemzeti Sportszövetségben sportszakmai tanácsosként dolgozott, majd a Magyar Karate Szakszövetség alelnöki posztja mellett főtitkárként is segítette a szervezet munkáját.
2010-ben az Önkormányzati Minisztérium a Magyar Sportért Díj II. fokozatú elismerésében részesítette a Magyar Sport Napja alkalmából.
Nélküle elképzelhetetlen lett volna a karate sportág népszerűsítése, fejlesztése, hiányát a nemzetközi és hazai sportéletben is megérezzük, és űr marad utána a sporttal foglalkozó társadalmi szervezetekben is.

,,Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett, így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek."