Születése óta Rákospalotán élt. Gyermekkorában kemény telek voltak, és a vasút mellett egy gödörben akár száz napig is megmaradt a jég. Ez volt az ő jégpályája, ahol különféle számokban versenyzett társaival, innen indult sportpályafutása. 14 éves volt, amikor műkorcsolyát kapott, és levitték a műjégre, ahol felfigyelt rá egy edzőnő. Azt mondta neki, jó adottságai vannak a műkorcsolyázáshoz, próbálja ki.

Vida Gábor 92 gyönyörű évet élt ezen a földön és az egész élete a korcsolyasport körül forgott. 1946-ban megnyerte a korosztályos országos bajnokságot, és ezt később többször megismételte.

1951-ben lett a partnere Szöllősi Éva, akivel az 1952. évi olimpián a 10. helyen végzett. Főiskolai világbajnok, és világbajnoki 8. helyezett volt. A Jégrevünek az elsők között lett a tagja, és a közel ötven fős társulattal nyolc éven át, 2202 előadásban szerepelt.

A sport mellett a tanulást sem hanyagolta el. Bár a négy évet a versenysport miatt hét év alatt végezte el, a József Nádor Műszaki Egyetemen vasút, alagút és gazdasági szakmérnökként diplomázott. Kivitelező cégnél dolgozott civilben, műszakvezető, majd osztályvezető lett, edzésekre a szabadidejét használta ki.

2010-ig edzősködött, tanítványai között olyan kiválóságok voltak, mint az olimpikon Almássy Zsuzsa, Póth Diana, Téglássy Tamara vagy Dorofejev Tamara.

Kedvenc versének utolsó sorával búcsúzunk tőle. „Az élet élet - éljed." (Teréz anya: Az Élet Himnusza)

A Magyar Olimpiai Bizottság részvétét fejezi ki a családnak és a korcsolyasport közösségének.

(MOKSZ-MOB)