Milyen várakozásokkal indult neki a magyar csapat az Európa Játékoknak, és mi az, ami ezekből teljesült?

Ami a legfontosabb volt, az az olimpiával kapcsolatos eredményesség, hogy ahol kvótát vagy pontokat lehet szerezni, ott szerezzünk, és ez jó néhány sportágban sikerült, ahol pedig nem, ott van lehetőség a javításra, a tanulságok levonására – nyilatkozta Fábián László, a MOB főtitkára, a Team Hungary csapatvezetője. – A harmincnyolc érem, amiből tíz arany, mindenképpen jó eredmény. A sportolók ugyanakkor azt is megtapasztalhatták ezen a krakkói multisporteseményen, hogy mi várható az olimpián: volt falu, közös utazás, drukkolás más sportágak eseményein, együtt étkezés, egymásra figyelés. Ráadásul itt nem olimpiai sportágak képviselői is indultak, az ő integrációjuk is megtörtént a Team Hungary-be. Jó volt látni, hogy lelkesek, kicsit rácsodálkoznak erre a világra – számukra is biztosan nagy élmény volt, hogy együtt lehettünk, és jó eredményeket is hoztak.

Volt olyan sportág, amiben a magyarok felülmúlták a várakozásokat?

Ha olimpiai sportágat kell említenem, akkor a sportlövészetet emelném ki, de ugyanúgy dicséret illeti a kick-boxosokat, az öttusázókat, akik elhozták mind a két kvótát, és az ökölvívókat, akik szintén szereztek két olimpiai indulási jogot. Ők szerintem maguk is meglepődtek, hogy milyen jó eredményt értek el. Hámori Luca ráadásul az ökölvívók közül első magyar nőként szerepelhet a párizsi játékokon, ami a maga nemében sporttörténeti jelentőségű. Örültünk annak is, hogy BMX Freestyle-ban és sportmászásban döntőseink és pontszerzőink voltak – ez azt mutatja, hogy az új olimpiai sportágakban is van keresnivalónk.

A nem olimpiai sportágak közül több nem titkoltan az ötkarikás programba vágyik. Melyiknek lehet esélye?

Szurkolunk a teqballnak és a kick-boxnak, mert mindkettőben eredményesek voltunk és vagyunk is, ugyanakkor tudni kell, hogy az olimpiai programba bekerülni nem olyan egyszerű – igazából csak akkor lehet bekerülni, ha valaki kikerül.

Új sztárok is születtek ezen az Európa Játékokon, elég, ha a sportlövő Pekler Zalánt említjük, aki négy aranyérmével nem csupán a Team Hungary, hanem az egész Európa Játékok legeredményesebb sportolója lett.

Zalán évek óta ott van az élvonalban, világranglista-vezetőként érkezett az Európa Játékokra, és ha kicsit nagyképűen akarnék fogalmazni, azt mondanám: hozta a papírformát. Nagyszerű, amit elért, elképesztően büszkék lehetünk rá. A sportlövészetben amúgy is sok-sok lehetőéget látok az olimpiai eredményesség szempontjából. Jó, hogy az öttusázó Bőhm Csaba is helyet követel magának a nemzetközi élmezőnyben: ez a mostani Eb-bronzérem mindenképp jó ajánlólevél. Szóval lehetünk optimisták, de nem szabad, hogy túlságosan megnyugodjunk ezektől az eredményektől, hiszen az elkövetkező hónapok minden sportág szempontjából döntő fontosságúak lesznek.

A párbajtőrözők mindkét nemben odatették magukat. Jó jel ez Párizs előtt?

Mindenképpen, hiszen a vívók számára is elkezdődött a pontgyűjtés időszaka, úgyhogy ezek az érmes eredmények sokat számítanak majd a kvalifikáció szempontjából is.

A párbajtőröző hölgyekhez hasonlóan az asztalitenisz vegyespáros is ezüstérmet szerzett – meglepte ez az eredmény?

Ecseki Nándortól és Madarász Dórától kimondva-kimondatlanul vártuk a jó eredményt, és ahogy Dóri meg is fogalmazta: velük kapcsolatban nem az a kérdés, hogy kijutnak-e az olimpiára, hanem az, hogy hol lesznek kiemelve.

Az Európa Játékok rendezvény-szempontból vetekszik egy olimpiával?

A létszámokat tekintve – ha a kísérőket, a szakembereket, a médiát és a helyszíneket vesszük figyelembe – nagyon is közel van hozzá. A 26 sportág a 34-hez képest szinte elhanyagolható különbség, és bár itt „csak” 48 ország képviselteti magát, az olimpián pedig több, mint 200 nemzet plusz a menekült csapat, a szervezés szempontjából sokkal nagyobb feladat. Szükséges hozzátenni, hogy egy olimpia sokkal zártabb, sokkal nagyobb biztonságot követel, az Európa Játékok jóval családiasabb, ami egyáltalán nem baj, sőt…

Krakkó, mint központi helyszín, hogyan vizsgázott?

Ötösre! Főleg úgy, hogy fél évvel ezelőtt még rengeteg nyitott kérdés volt, amire a szervezőbizottság nem tudta a választ. Ehhez képest a helyszínek, a szállások, az étkezés mind-mind rendben voltak, olimpiai hangulatot, olimpiai környezetet varázsoltak a szervezők. Bár akadtak apró hibák, de ezek nem befolyásolták a verseny megítélését.

Melyik volt a személyes kedvenc helyszíne?

A krakkói főteret – ahol a padel és a teqball zajlott – mindenképp érdemes kiemelni, hiszen gyönyörű környezetet teremtett az említett sportágaknak. A kajak-kenu pálya is nagyon helyes volt, bár a sportág versenyeire kevésbé volt alkalmas, de a vívás és az öttusa helyszíne is nagyon kompakt volt.

Kedvenc pillanata?

Az utolsó nap kora délután jött el, amikor a teqball férfipárosunk hatalmas meccset vívott a szerbekkel az aranyéremért, és miközben drukkoltunk a fiúknak, megjött a hír, hogy a kick-boxban is született egy magyar aranyérem. Fél órán belül két siker… – ez nagyon jó!

A Magyar Olimpiai Bizottság csapata hogyan bírta a sok helyszínnel járó strapát?

Kellő szerénységgel mondom: tizenegy éves MOB-os pályafutásom alatt a legnagyobb kihívást jelentette ez a krakkói esemény a rengeteg helyszínnel és az olimpiánál jóval magasabb létszámú csapattal. De kollégáimmal mindenhol ott tudtunk lenni, asszisztenciával, egészségügyi, masszőri háttérrel – minden sérülésen úrrá tudtunk lenni, ezért köszönet a Sportkórház csapatának, a kollégáimnak pedig azért, hogy folyamatosan alkalmazkodtak az új helyzetekhez. Bízom benne, hogy ezzel hozzájárultunk a harmincnyolc éremhez és az öt olimpiai kvótához.