Ádámfi Attila kapcsolata a nemzetközi súlyemeléssel 1995-től datálódik, hosszabb ideig a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) főigazgatói tisztségét is betöltötte; a szervezet 2022. júniusi tisztújításán alelnöknek választották. A kilencvenes évek elején válogatott jéglabdázó – a gyeplabda és a jégkorong keveréke – volt, a magyar bandycsapattal világbajnokságon is szerepelt; 2006-tól a Nemzetközi Bandy Szövetség alelnöke, 2022. novemberétől egyben főtitkára. Egyetlen magyar (és vélhetően nemzetközi) sportdiplomata, aki két olimpiai sportág nemzetközi szövetségében is vezetői feladatokat lát el. Korábban tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának, melyet elnökölt is egy ideig. Jó kapcsolatot ápol a MOB jelenlegi vezetésével, Gyulay Zsoltéknak felajánlotta nemzetközi kapcsolatait is.

„Egy kötetlen beszélgetésre érkeztem, amit már hosszú ideje szervezünk. Megköszöntem elnök úrnak az IWF tisztújítása előtt írt támogatói levelét, hasonlót küldött a Külügyminisztérium is a szervezetnek. Átbeszéltük a két sportág és az olimpizmus aktualitásait, nehézségeit, a súlyemelés és a bandy programba kerülésének lehetőségeit. A súlyemelés Párizsban ott lesz, Los Angeles esetében még nem lehetünk ebben biztosak, noha a NOB ahogy fogalmaz, az alapján optimisták lehetünk: „az ajtónk nyitva áll”. A bandy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert téli sport. Esetében Cortina-Milánóban biztosan nem találkozunk a sportággal, azt pedig, hogy 2030-ban ki lesz a szervező, még nem hirdették ki, a programba pedig a szervező országnak is van beleszólása. Példaként említem, hogy 2026-ra a svédek is versenyben voltak, ők pedig sikeres bandyhatalomnak számítanak, ha nyertek volna, biztos műsorra tűzték volna a jéglabdát. Nem tudunk mást tenni, mint türelmesen várakozni, a sportágat népszerűsíteni és bizakodni” – magyarázta Ádámfi Attila.

A sportdiplomata kifejtette a súlyemelés aktualitásait is. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság komoly elvárásokat támasztott elénk a közelmúltban, ezeknek mind megfeleltünk. Új alapszabályunk van, ennek megfelelően megtörtént a tisztújítás, és a tokiói olimpián nem volt pozitív doppingesetünk. Az új elnökségben 21 főből mindössze négyen voltak korábban is a grémium tagjai, generációváltás történ, fiatalítottunk a vezető testület összetételén, és a NOB irányvonalát követve törekedtünk a nemi egyelőségre is: hat női tagunk van. Ezeken túl szigorítottunk a kvalifikációs rendszeren és a doppingellenes szabályzaton is – utóbbi esetében egyik fontos kritérium a világverseny előtt három hónappal minden potenciális indulónak leadni a verseny előtt a holléti információkat” – mondta Ádámfi Attila.

(MOB; fotó: MOB)