Az eseményen Győr Béla, a MOA Tanácsának tagja, a MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottságának tagja, a Hagyományőrző Munkacsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük a MOA Nemzetközi Olimpiai Táborának résztvevőit és a Hagyományőrző Munkacsoport tagjait. A tábor részvevői miatt röviden ismertette a MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottságának feladatát, a megemlékezéseinek történetét, lefolyását.

Halasy Gyuláról Fehér Ferenc, a Hagyományőrző Munkacsoport tagja, a Czakó utcai Sportközpont igazgatója tartott megemlékezést; a bajnok legfontosabb adatai mellett ismertette olimpiai bajnoki címe megszerzésének körülményeit, történetét, valamint a bajnok örökbecsű idézeteit.

Dr. Halasy Gyula (Kisvárda 1891. július 19. - Budapest, 1970. december 20.) olimpiai bajnok magyar sportlövő, edző, szakíró, szakfelügyelő. Az 1924-es párizsi olimpia bajnoka sportlövészetben, egyéni agyaggalamb-lövészetben. A lövészsport első magyar olimpiai bajnoka.

Halasy István és Szöllősy Irén fiaként született 125 esztendővel ezelőtt. Élete meghatározó éveit Budapesten, Kolozsváron, a Debrecen melletti családi birtokon és Bécsben töltötte. Öt évesen már célba lőtt. Az akkori időkre jellemzően „all round” sportember volt, több sportágat kipróbált: a vívást, az atlétikát, a lovaglást, a korcsolyázást, mellette autózott és szenvedélyes vadász is volt.

Gimnáziumi tanulmányai során is sportolt, majd Budapest és Bécs következett, ahol jogi és kereskedelmi diplomát szerzett. Előtte a kor szokásainak megfelelően leszolgálta az egy esztendős önkéntes katonai szolgálatot a császári és királyi haderőben. Tartalékos alhadnagyi rangot kapott -később főhadnagy - az elit fegyvernemnek számító huszároknál.

Az 1920-as években ismerkedett meg az agyaggalamb-lövészettel. A Magyar Galamblövő Egyesület versenyzője lett. Élete első komolyabb nemzetközi versenyén, az 1924-es párizsi olimpián aranyérmet nyert.

Párizstól messze tartották a lövészversenyeket. Hét magyar mesterlövész vett részt az olimpián - saját költségen -, a legesélyesebb dr. Lumniczer Sándor volt, aki sorozatban nyerte a magyar és nemzetközi diadalokat. A verseny előtt gyomormérgezést kapott, nem tudott indulni a versenyen.

Halasy megjegyezte: „Semmi baj, ha beteg vagy, akkor én megnyerem az olimpiát hazánknak! Így is lett. A százlövéses versenyen egy amerikai és egy kanadai állt az élen az első nap után, amikor 70 lövést kellett teljesíteni. Halasy „csak” 69 találatot ért el a hetvenből. Másnap a nagy vetélytárs finn Huber és Halasy is a 30-ból 30 találatot ért el. Következett a szétlövés, amely tíz találatból állt. Halasy kezdett: tízből tíz! Huber az elsőt elvétette, de igazi sportemberhez méltóan teljesítette a maradék kilenc lövést, mind eltalálta a 11 centis vastag cementgalambot, így egy találattal nyert, betartotta szavát, és aranyérmes lett.

Ekkor írta Krúdy Gyula, a kor neves írója róla: „Halasy a legnyugodtabb magyar ember!”

A magánéletben is komoly beosztást ért el: Kisvárdán a Takarékpénztár vezérigazgató-helyettes volt. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon és számos versenyen nyert aranyérmet. 1950-ben szakfelügyelő volt a sporthivatalban. Aktivítására jellemző, hogy 70 évesen is versenyzett.

Szakíróként és edzőként is jeleskedett, özvegye 100. születésnapja előtt hunyt el. Olimpiai érmét családja a MOB-nak adományozta.

(MOB/Fehér Ferenc, Győr Béla)