Vasárnap délután negyed hét körül landolt az U18-as jégkorong világbajnokságon 6. helyet szerző magyar női válogatott gépe.
A lányokat tapsvihar és ujjongás fogadta. Röpködtek a gratulációk, ami nem csoda, hiszen Huszák Alexandráék azt a nem várt bravúrt érték el, hogy jövőre ismét a legjobbak között szerepelhetnek.
Ferihegyen népes tábor várta a lányokat. Voltak kicsik, nagyok, fiatalok, idősek egyszóval népes volt a jégkorong-válogatott drukkerhada. A válogatott tagjai nem is késlekedtek sokat, jöttek ahogy magukhoz tudták ragadni csomagjaikat és fogadták a gratulációkat.
A magyar csapat legjobb csatára Huszák Alexandra lett, aki két gólt lőtt és két gólpasszt adott a vébén.
"Nem is gondoltam rá, hogy én leszek - árulta el Huszák Alexandra, - meglepett, de nagyon örültem neki, főleg, hogy nekem ez volt az utolsó évem a lányokkal. Mindenki úgy ment oda, hogy a cél a bent maradás, úgyhogy nagyon elégedettek vagyunk. Szerintem azért bravúr volt megszerezni ezt a hatodik helyet. Kanada nagyon jó volt, az ellenük való meccs nagyon sokat kivett a lábunkból, a második meccsen a németek ellen ez látszott is az első harmadban, kicsit megaludtunk. Utána úgy érzem pariban voltunk mindenkivel, nagyon jól éreztük magunkat. Nem gondoltam egyébként, hogy ilyen sokan jönnek ki miattunk a reptérre, de nagyon jó látni az embereket."
Az U18-as válogatott Vierumäkiban a németek legyőzésével biztosította be már az alapszakaszban a bennmaradást. Ez történelmi esemény, hiszen így ők lesznek az elsők Magyarországon, akik két egymást követő évben is a legjobbak között játszhatnak.
"Így utólag már elégedettek vagyunk - mondta Gömöri Csaba, a válogatott szövetségi kapitánya, - amiért mentünk azt teljesítettük, ráadásul már az alapszakaszban. Persze ott akkor egy kicsit megnövekedett az étvágy, úgy gondoltuk, hogy először az éremért megyünk, meg majd az ötödik helyért, de ez még kicsit erős volt nekünk. A világbajnokságon a mérkőzések, a lebonyolítás, minden nagyon profi volt, igazi A csoportos, viszont nagyon elfáradtunk azért."
Horváth Tifani volt az, aki gólt lőtt Kanadának. Ezt nem sok európai játékos mondhatja el magáról, így adva volt a kérdés, milyen érzés is ez?
"Először nagyon hihetetlen volt - emlékezett vissza, - aztán persze ment az örömködés, sikoltozás, ölelgetés. Jól éreztük magunkat, eddig ez volt a legrangosabb esemény amin részt vehettünk. Én nem igazán vagyok elégedett az eredménnyel, az persze nagy szó, hogy a németeket megvertük, de utána úgy elmentek a dolgok. Először egyáltalán nem arra gondoltunk, hogy jaj de büszke lesz ránk a nemzet, arra sem számítottunk, hogy ennyien kijönnek a reptérre. Kicsit olyan érzés volt, mint mikor Norvégiából jöttünk haza tavaly."
Gömöri Csaba tanítványai tehát történelmet írtak, remek teljesítményüknek köszönhetően így jövőre is a legjobbak között játszhatnak, igaz immáron Huszák Alexandra nélkül.
(Forrás: molcsapat.hu)