A magyar úszás „nagy generációjának”, az 1989-ben született klasszisok évjáratának (Hosszú Katinka, Verrasztó Evelyn és Gyurta Dániel tartozik még ide) tagja, kétszeres rövid pályás Európa-bajnok, a 2010-es budapesti és a 2012-es debreceni „normál” Eb-n négy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, mostanában – akarata ellenére – mégis jobbára fotómodellként szerepel. Az ok prózai: október 18-án megoperálták Jakabos Zsuzsanna jobb vállát.
"Évek óta hasogatott a jobb vállam, a végén már egy pohár víz felemelése is fájdalmat okozott " – idézte fel a tündérmesének aligha felfogható történéseket a 24 éves úszónő, aki október óta a Győri Úszó Sportegyesület igazolt versenyzője, 16 év után távozott a pécsi ANK-ból.
– Egy-egy keményebb edzés után, főleg, ha tenyérellenállással úsztunk, félholt voltam, de összeszorítottam a fogam, és csináltam tovább. A fájdalom miatt egyetlen edzést sem hagytam ki, s amikor nyaranta egy hónapot pihentem, utána mindig jobb volt egy kicsit. Tavaly azonban már a relaxálás sem segített. A konzervatív kezelésen már túl voltam, mindent megpróbáltak az orvosok, a szteroidinjekciókból pedig nem kértem, ezért edzőmmel, Petrov Ivánnal megbeszéltük, nincs értelme a további szenvedésnek, jöjjön a műtét. Csupán a herningi rövid pályás Európa-bajnokságot kellett kihagynom, meg persze a pénzkereseti lehetőségnek sem utolsó világkupa-versenyeket, úgyhogy viszonylag csekély áldozatot kellett hoznom, de hát valamit valamiért."
Az operációt október 18-án végezte el artroszkópos eljárással dr. Erdélyi Gábor ortopéd és traumatológiai sportorvos a tatai Kastélypark Klinikán. S bár a beavatkozás jól sikerült, a rehabilitáció még így sem egy pillanat műve, sőt, meglehetősen fáradságos, mi több, fájdalmas folyamat.
"Az operációt követően három hétig felkötött jobb karral közlekedtem, olyannyira átvette a funkciókat a másik karom, hogy a végén már bal kézzel is tűrhetően írtam. Egy darabig semmiféle testmozgást nem végezhettem, nehogy rázkódjon az operált vállam, az első könnyebb úszóedzésre december tizedikéig kellett várnom. Furcsa volt, mert ennyit életemben nem hagytam ki, kisgyermekkorom óta életem része az úszás. Mindent újra kellett tanulnom a vízben, s a kényszerű pihenés kellemetlen mellékhatása volt az izomzatom leépülése. Kezdetben főleg lábbal úsztam, de mostanság már a karmunka is megy úgy, ahogy, persze messze vagyok még attól, hogy teljes értékű munkát végezhessek. Azért ma is úsztam háromezer métert…" – újságolta büszkén a pécsi születésű úszóhölgy. Aki nehéz hónapokon van túl, de még távolról sem mondhatja el, hogy minden a legnagyobb rendben lenne.
(Forrás: MNO)