Zakariás Mária 1952. december 28-án született Budapesten. Ha a sors másként hozza, talán ma, mint híres zeneművészt ismernénk, ugyanis iskolás éveit a méltán híres Lorántffy utcai ének-zene tagozatos általánosban töltötte. Édesapja maga is zenélt, így hat gyermekével egyfajta családi zenekart „alakított”. Mária, Éva hugával egyetemben hegedűn muzsikált. De nem csak a hangszerben egyeztek ők ketten, hiszen 1966-ban éppen testvérét követte az Újpesti Dózsába kajakozni.

Itt nevelőedzője Szabó Ferenc lett. Az ő személye is hozzájárult ahhoz, hogy a zenei pálya helyett a vízen muzsikált tovább. A felnőtt válogatottba 1970-ben került be, ekkor lett először felnőtt bajnok is négyesben. A következő években is inkább csapatban, mint egyéniben halmozta az érmeket a világversenyeken. A müncheni olimpián tartalék volt, 1976-ban pedig végül nem került be az utazó csapatba. Egy évre rá megszületett kisfia, majd 1979-ben kislánya is. Már mindenki lemondott róla, mikor Rakusz Évával párosban sikerült kivívniuk a moszkvai indulás jogát, ott pedig bejutottak a döntőbe. Féltávnál még az utolsó helyen lapátoltak, ám innen begyújtották a rakétákat, és meg sem álltak a dobogó harmadik fokáig. A válogatott keretnek 1982-ig maradt tagja.

Még aktív évei alatt, 1977-ben szerezte meg testnevelő tanári diplomáját a TF-n, az aktív sporttól visszavonulva, 1982-től nyugalmazásáig a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola tanára volt. Itt a testnevelés mellett 2005-től angolt is tanított. Ezzel gyakorlatilag minden vágya teljesült. Nyugdíjas évei alatt sem maradt tétlen, hiszen rendszeresen sportol férjével, Giczy Csaba egykori olimpiai ezüstérmes kajakozóval. A mozgás mellett pedig a másik szerelem, a zene is a mindennapjai része maradt, ugyanis a Koncertmuzsika Zenekar hegedűse.

Az Isten éltesse még sokáig Zakariás Máriát!

(MOB-összeállítás; képek: MTI)