Ezt élte át Kökény Roland és Dombi Rudolf augusztusban a londoni olimpián, amelyen a páros K-2 1000 méteren aranyérmet nyert. Az év végén a sportújságírók szavazatai alapján ők nyerték el az Év legjobb csapata címet is. Megérdemelten!

Hogy mitől igazi bajnok egy bajnok? Mindezt nehéz megfogalmazni. Van benne jó adag tehetség, alázat, küzdeni tudás, akarat és valami őszinte emberség. Valami, ami csodálatra méltóvá teszi az embert.

Ilyen Kökény Roland és Dombi Rudolf is.

Hogy a két versenyző milyennek látja 2012-őt, és milyennek látják saját magukat?

Íme az ő ünnepi, meghitt pillanatuk…

Kökény Roland:
„Megváltozott az életem. Gyökeresen. Vas Pista gondolatával élve kajakozóból kajakos lettem. Erre vágytam gyerekkorom óta, ezért küzdöttem éveken át, és bár mindvégig tudtam, hogy én kajakos vagyok, a pályám végén jött el a pillanat, hogy ezt megmutathattam. Sok időbe telt, de most itt vagyok. Itt vagyok egy életművel, ami nagyon megnyugtató, és amelyre nagyon büszke vagyok. Már csak egy vágyam van, szeretnék Rudival világbajnoki címet szerezni. Ez az én fogadalmam 2013-ra.”

Dombi Rudolf:
„A csúcsra értünk. Elértünk valamit, amit már senki sem vehet el tőlünk, és amit azok nélkül az emberek nélkül, akik körülvettek bennünket, nem tudtuk volna megcsinálni. A sikerünk egyik kulcsa, hogy megbízható emberekkel voltunk körülvéve, és minden pozitív érzést, cselekedetet, figyelmet köszönünk nekik. A jövőre nézve nincs fogadalmam. Az eddigi komoly elveim szerint megyek továbbra is az utamon, és bízom benne, hogy erőfeszítéseinket ismét siker koronázza. Boldog vagyok, hogy az Év legjobb csapata címmel zárhattuk ezt az évet. Hogy miért mi lettünk a legjobbak? Azt hiszem, az emberek látják, hogy Roli rendes gyerek, és egy kicsit én is hasonlítok rá. Köszönjük a bizalmat.”

(Forrás: kajakkenusport.hu, Fotó: Kovács Anikó)