A fogathajtóként kilencszeres világbajnok sportvezető a Papp László Sportarénában pénteken kezdődött Lovas világkupa keretében megrendezett országos lovas fórumon azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy sikerült visszaállítani a lovassportok, a lovaglás és az egész lovas társadalom presztízsét. Ugyanakkor úgy vélte, bizonyos területen, így például a lovasoktatásban nem elégséges az előrelépés.

Lázár Vilmos kiemelte, hogy Nyugaton gazdaságilag is hasznot termel a lovas ágazat, akár az agráriumban, akár a turizmusban, s hosszú távon ez a cél Magyarországon is.

"Magyarországon ezer lakosra hat ló jut, ezzel messze el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától. Hollandiában például ez a szám huszonkettő. Pedig a lovas ágazatnak komoly munkahelyteremtő hatása is van, minden harmadik lóra jut egy munkahely. Ez azt jelenti, hogy ha a magyarországi lóállomány elérné az uniós átlagot, húszezer új munkahely létesülhetne" - mondta, majd megjegyezte, hogy a magyarországi lovaknak csak mintegy 20-25 százaléka sportló.

A lovasprogram különböző területeinek eredményeiről beszámolva Lázár kiemelte még a szövetség strukturális átalakítását, az edzőképzés fontosságát, illetve hogy minden szakágban nőtt a versenyek és az igazolt versenyzők száma, fogathajtásban például állítása szerint megduplázódott.

Beszélt arról is, hogy sikerült megnyerni a kormány támogatását (65 millió forint) a szövetség sportágfejlesztési koncepciójához, amely elsősorban az utánpótlás- és szakemberképzésre helyezi a hangsúlyt. Szintén fontosnak tartotta megjegyezni a lovasprogramban meghatározott törvényi feltételek megvalósulását, amelyek a lovardákra és a tereplovaglásra vonatkoznak. Hozzátette, hogy tervezik egy olyan törvényjavaslat benyújtását is, amely alapján a lóverseny fogadások játékadójának 85 százaléka kerülne vissza a lovas ágazatba, s így az állandó és biztos forráshoz juthatna.

Ugyancsak az előre tett lépések között említette az idei sporteredményeket, azaz a világ- vagy Európa-bajnokságon nyert 12 érmet, vagy a szövetség saját magazinjának, a Pegazusnak a létrehozását, illetve azt a sportdiplomáciai sikert, hogy Fugli Károly révén van magyar tagja a nemzetközi szövetség (FEI) vezetésének.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány a szívén viseli a lovas ágazat sorsát, ezt mutatja az az infrastruktúrafejlesztés, amelyről a kormány korábban döntött. Ennek keretében megújul a szilvásváradi lovasközpont 2014 szeptemberéig 1,6 milliárd forintból és Budapesten a Nemzeti Lovarda 2015-re 2 milliárdból. Utóbbival kapcsolatban kijelentette, kiemelt állami beruházásnak nyilvánították a projektet. Szintén bejelentette, hogy január elsejétől a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtok felügyelete a Magyar Fejlesztési Banktól a VM-hez kerül.

Lázár a fideszes politikus beszédét kiegészítendő megemlítette: az egyik legpozitívabb előrelépés, hogy a Nemzeti Lovarda 2011 decemberében a szövetség vagyonkezelésébe került, ez ugyanis biztonságot adott az egész lovas társadalomnak.

A Lovas Fórumot Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ő arról beszélt, hogy Kassai Lajos lovasíjász technikája és az általa képviselt szellemiség hungarikum lett, s ez az egész lovas társadalom sikere. Kiemelte, a lovasprogramban megfogalmazott célok eddig részben valósultak meg, s elsősorban a lovasoktatás területén van hiányérzete, noha így is 45 intézmény 1740 tanulója vett részt lovas foglalkozáson. Ezzel kapcsolatban Lázár Vilmos kijelentette, hamarosan megállapodást kötnek a VM-mel, hogy a lovasoktatás szakmai részére - a nagyobb siker reményében - új koncepciót dolgoz ki a szövetség.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a lovasterápia és az úgynevezett "erdőtörvény" fontosságát emelte ki. Mint mondta, utóbbinak köszönhetően 1140 kilométeres útvonalon "átlovagolható" az egész ország, ez pedig jelentősen segíti a lovasturizmust.