Az EYOF-ot, mint rendezvényt 1990-ben hívta életre Jacques Rogge (aki akkor az Európai Olimpiai Bizottság elnöke volt, később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett) annak érdekében, hogy a lehetõséget biztosítson az ifjúsági korosztályos versenyzõknek az olimpiai játékok eszmeiségének, egyetemlegességnek és szervezési rendjének megismerésére. Az EYOF rendezéséért az Európai Olimpiai Bizottság a felelős, a NOB pedig patronálja az eseményt, melyet kétévente rendeznek, páratlan esztendőkben.

Napra pontosan 150 nap múlva kezdődik a téli EYOF (február 11–18.) a törökországi Erzurumban. Több mint 1500 14 és 18 év közötti fiatal sportolóra számítanak a szervezők, köztük a magyar delegációra is. Kilenc sportág került a programba: alpesi sí, biatlon, sífutás, curling, műkorcsolya, jégkorong, rövidpályás gyorskorcsolya, síugrás, snowboard.

Magyarország már az először megrendezett téli fesztiválon megszerezte első aranyérmét: Vincze Petra nem talált legyőzőre a rövidpályás gyorskorcsolyázók 500 méteres számában az olaszországi Aostában (1993). A mieink a legeredményesebbek a 2005-ös Montheyben rendezett EYOF-on voltak: 4 aranyat, 2 ezüstöt és 1 bronzot nyertek, amivel az összesített éremtáblázat negyedik helyén végeztek – megelőzve olyan kiemelkedő országokat, mint Norvégia vagy Ausztria. Összességében a magyar csapat a téli EYOF-okon 7 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzéremnél tart, 2005 óta viszont nem volt dobogós helyezésünk. A 15 dobogós helyezésből tízet rövidpályás gyorskorcsolyában szereztünk, négyet műkorcsolyában, egyet pedig jégtáncban.

Amint arról korábban beszámoltunk, a 312 nap múlva megrendezendő győri, nyári EYOF-on az összes európai olimpiai csapat részt vesz.

(MOB, fotó: MOB/archív)