Érdeklődve nézte mindenki a falon elhelyezett olimpiai bajnokok képeit. Mint szakértők, kis ki mit tud alakult ki, hiszen legtöbb táborlakó a Szellemi Diákolimpián is indult többször, így lényegében mindenkiről mindent tudtak. A MOB tanácstermében pedig a MOB és a MOA munkájáról kaptak tájékoztatást a gyerekek és a kollégák.

Ezt követően a MOM Uszodában, a délelőtt folyamán vizes sportnap került lebonyolításra. Ebéd után eljött a búcsú pillanata. A tábor lakói nagyon nehezen, többen észrevehetően könnyesen búcsúztak egymástól. A tábor vezetői jóleső érzéssel fogadták a résztvevők és az értük érkezett családtagok, rokonok visszajelzését és köszönetét amiatt, hogy milyen jól érezték magukat a táborban és mennyi új dolgot, információt kaptak az egy hét alatt.

Összegezve ezek alapján megállapítható volt, hogy a MOA nyári Nemzetközi Olimpiai Tábora betöltötte azt a feladatot, amit a szervezői célul tűztek ki. Mindennél többet jelent az, hogy ezek a gyerekek nemcsak az országhatárokon belül, hanem a határokon kívül is elviszik jó hírünket, és csupa elégedett táborlakó ment haza Beregszászra, Ipolyságra, Felsőőrbe, Szabadkára, Marosvásárhelyre, Rétságra, Zamárdiba, Körmendre és Budapestre.
Sokan kérték, hogy rájuk is vonatkozzék a szlogen: Jövőre, veletek, ugyanitt!

(Győr Béla)