Kovács László külföldi megbízatásainak sikeres teljesítése után tért vissza Tisza-parti városba, ahol egykor olyan sportági nagyságok sikerkovácsa volt, mint amilyennek a „kajak-királyként” is emlegetett Csapó Géza volt, s lett négy éve Natasa felkérésére a szegedi büszkeség sportolónő edzője.

„Ez a világ rendje: az öregek előbb vagy utóbb mindig átadják a helyüket a fiatalabbnak, és akkor teszik ezt jól, ha a döntésükkel nem késlekednek. Én a magam részéről már tavaly megbeszéltem Andróval (Andriannal), hogy miként képzelem az életemet a londoni olimpiai játékok után, és már akkor biztos voltam abban, hogy Nati (Natasa) munkájának a tervezése és irányítása jó kezekbe kerül” – hangsúlyozta Kovács László, aki már akkor is az egyik segítőtársa volt a háromszoros olimpiai bajnoknőnek, amikor kislányként még az édesapja, Milan Janics tanítgatta a sportág fortélyaira.

A 2013-as idény kezdetétől tehát már csak az EDF Démász Szeged reménységeinek a felkészítésére összpontosító szakember bíztatónak látja a kétszeres olimpiai bajnok Kovács Katalin és Janics Natasa alkotta kettős olimpiai felkészülésének a hajráját: egyre jobban szinkronba kerülő összmunkájukat és az ennek köszönhető időmérő produkcióikat is.

„Eddig hetente két-három alkalommal jutott idő arra, hogy a páros felkészülés szerepelhessen a gyakorlások középpontjában. A külső szemlélő bizonyára azt gondolja, hogy ugyanúgy kell kajakozni egyesben, párosban és négyesben, ahogy a 200 és az 500 méteres távon is, pedig ez távolról sem igaz. Néha – évtizedek tapasztalatával a hátam mögött – még én is elcsodálkozom azon, hogy a versenyzőink milyen gyorsan és ügyesen tudnak áthangolódni az egyesről a párosra, vagy a rövidebbről a hosszabb távú versenyzésre. Szerintem ezeket az átállásokat bátran lehet művészi színvonalúnak minősíteni.”

Nem titkolja: sokat bosszankodott amiatt, hogy Janics nem kapott lehetőséget a 200 egyes és az 500 páros mellett a londoni magyar négyes tagjaként is a bizonyításra, de aztán rájött, hogy jobban teszi, ha csak az olimpiai feladat teljesítésére fókuszál és ugyanezt tanácsolja a sokáig élénken elégedetlenkedő világklasszis tanítványának is.

„Csak egy dolog bosszant ma is, amit nehéz megemészteni. Egyszer, legalább egyetlen alkalommal vízre kellett volna küldeni egy olyan négyest, amelynek Nati is a tagja, hogy kiderüljön, mi mindenre jó az ő hatalmas „tolóereje”, a gyorsasága és a küzdeni tudása…”

Nagyon elkeserítette, hogy a duisburgi Világkupán a mérlegelésnél kizárták a magyar egységet, így Kovács Katalin és Natasa kihagyni kényszerült egy nagyon fontos ellenőrző pontot, amely a szakvezetésnek is komoly fejtőrést okozó „baki” volt.

„A szövetségi kapitány szerint ilyesfajta hibákért a versenyzők és az érintett edzők együtt hibáztathatóak és ebben nagyjából igaza is van. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy még a legjobb versenyhajók súlya is 5-10 dekával megfogyatkozik, ha egy negyed órácskát a napon „szikkadnak”. Jó pap holtig tanul, ez a mi esetünkben is követendő tanács, ezért az olimpián, ha kell, vagy éppenséggel a teljes biztonság kedvéért, akár tízszer is a mérlegre tesszük majd a hajókat, hogy meg ne történhessék az a baj, ami négy év munkáját zúzhatja semmivé” – mondta Kovács László, a szegedi kajaksport kiemelkedő alakja.

(Forrás: T-Mobile Sporthír Szolgálat, Szalay Péter,m fotó: blikk.hu)